A jóhiszemû politikus esete az Alkotmánybírósággal

Nyomtatás

A Duna TV Heti Hírmondó címû mûsorának augusztus 24.-i adásában hangzottak el ezek:

Riporter: Az RMDSz illetve ön úgy látja, hogy alkotmánymódosítás nélkül nem lehet autonómiát kivívni? Az SZNT azt hangoztatja, hogy de igenis lehet.

Kelemen Hunor: Nem gond hogy az SZNT mit hangoztat, egy demokráciában mindenki azt hangoztat amit akar. A kérdés az, hogy õk ezt érvekkel alá tudják-e támasztani. Én várom ezeket az érveket. Én hallom, hogy ezt lehet, hát valaki az érveket, az alkotmányjogi érveket tegye az asztalra.

Riporter: De ezt tudtuk õk évvel ezelõtt, tíz évvel ezelõtt is.

Kelemen Hunor: Nem tudtuk, az Alkotmánybíróság határozata az év elején született.

Riporter: Lehet, hogy téves úton jártunk eddig az önrendelkezés kivívása terén? Lehet, hogy máshonnan kellett volna megközelíteni? Hiszen ha azt nézzük, nem mostani keletû ez a kérdés.

Kelemen Hunor: Nem volt egy alkotmánybírósági kereset, nem volt egy Alkotmánybírósági döntés, s addig, míg nem volt egy alkotmánybírósági döntés, jóhiszemûen gondoltuk azt mindannyian, én magamat is beleértem, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek közé egy alrégiós megoldást a regionális autonómiára és a kulturális autonómiát be lehet vinni. De miután megszületett az Alkotmánybíróság a döntése a tervezet kapcsán, ettõl arrafele hiába mondjuk azt, hogy bele lehet. Az Alkotmánybíróságnak a döntései kötelezõ és általános érvényûek.

Az ugye köztudott, hogy az RMDSZ által tavaly tavasszal bejelentett statútum-tervezet még el sem készült, következésképpen arról az Alkotmánybíróság nem mondhatott véleményt. Amirõl abban a mûsorban Kelemen Hunor beszélt, az az alkotmánymódosító-törvény tervezete. Ebbõl nyilvánvalóan kiderül, hogy az Alkotmánybíróság arról mondott véleményt, hogy mennyiben egyeztethetõ össze az alkotmánnyal annak tervezett módosítása. (Egy zárójel erejéig: az alkotmány pontosan leszögez pár olyan dolgot, amit tilos módosítani, tehát minden más módosítás kizárólag a parlamenttõl függ, illetve attól, hogy a nép megszavazza-e a módosított alkotmányt.) Figyelembe kell venni még azt is, hogy a tervezett módosítások gyakorlatilag mind arról szóltak, hogy a meglévõ szöveget bõvítsék ki, illetve pontosítsák, s nem arról, hogy valamilyen elõírást cseréljenek ki az eredetivel ellentétesre. Következésképpen az érvényes alkotmány nem tartalmaz egyetlen olyan elõírást sem, ami ellentétes lenne az e célra létrehozott bizottság által kidolgozott módosított alkotmánnyal. Ezek után nem kell ahhoz nagy intellektuális erõfeszítés, hogy bárki belássa: ha ama módosított alkotmány lehetõvé tenné egy autonóm régió létrehozását, akkor a jelenleg érvényes sem tiltja azt! S ezzel eljutunk oda, hogy lám, a Kelemen Hunor által elvárt alkotmányjogi érvek nélkül, pusztán logikus gondolkodás révén levonható az a következtetés, amit nem mellékesen Izsák Balázs igen alaposan, az RMDSz elnöke által elvárt érveléssel bebizonyít itt: a jelenlegi alkotmány ab ovo nem akadálya egy autonóm régió létrehozásának. Ha a téma az RMDSZ Székelyföldre vonatkozó statútuma, akkor ott egészen más akadály van: az, hogy maga a tervezet állítólag még el sem készült. Az Alkotmánybíróság pedig majd csak akkor véleményezheti, ha elkészül, s a parlament is elfogadja. De akkor is csak arról a konkrét tervezetrõl, nem úgy általában az autonómiáról. Az RMDSZ elnökének a kijelentése tehát logikai bukfenc, rossz esetben szándékos csúsztatás.
Végezetül engedtessék meg nekem még pár gondolat röviden:
Az SZNT által kidolgozott és népszavazáson megerõsített tervezet lassan 11 éve közzé van téve. Ahhoz azóta érdemi módosító javaslat vagy kritika nem érkezett. Ha pedig ez így van, akkor az volna a logikus, hogy az RMDSZ azt karolja fel, s a képviselõi nyújtsák be azt a parlamentben, úgy, ahogy arra felkérést kaptak nemrég.
Az autonómia nem egy egzakt, pontosan definiálható, egyértelmû jelentéssel bíró kifejezés. Ha csak a katalán és a baszk  autonómiát vetjük össze, azok között is rengeteg eltérés van, holott ugyanannak a Spanyolországnak két régiójáról van szó. Értelmetlenség tehát az, amit Kelemen Hunor mond (az alkotmány nem teszi lehetõvé az autonómiát - holott a települések és megyék autonómiáját pont az alkotmány garantálja!), de ugyanebbe a hibába esik bele a kormányfõ és a helyettese is, akik kijelentik, hogy nem támogatják az autonómiát.
Az ellenben nem túl bíztató (hadd fogalmazzak így), hogy Ponta és Dragnea egyhangúlag állítják, hogy eddigelé az RMDSZ fel se vetette nekik az autonómia gondolatát, s ezeket az állításokat egyetlen RMDSZ vezetõ sem cáfolta!

(forrás: Árus Zsolt blogja)