Közlemények

Székely Nagygyűlés Sepsiszentgyörgyön

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

A Székely Nemzeti Tanács centenáriumi nagygyűlésére, Sepsiszentgyörgy főterére hívja a székelyeket, 2018. november 18-ára, 13 órára. Legyen ez az emlékező nagygyűlés a székelység és a vele szolidaritást vállaló erdélyi magyar közösség olyan egységes megmozdulása, mint öt évvel ezelőtt a Székelyek Nagy Menetelése volt. Emlékezzünk együtt száz év küzdelmeire, a Székely Nemzeti Tanács alapítóira, a Székely Hadosztályra, és az ötven éve megszüntetett Magyar Autonóm Tartományra. Tekintsük át együtt az utóbbi tizenöt évet is, amely a Székely Nemzeti Tanács újjáalakulása óta telt el. 

            A centenáriumi nagygyűlés azonban nem pusztán a múlt tanulságainak összegzése, hanem egy olyan, jövőnek szóló rendezvény, amely új lendületet ad az autonómiaküzdelemnek. Az autonómia a szabadság intézménye. Saját oktatási, gazdasági, kulturális intézményeinek kerete. Ezen belül oldódhat meg méltányosan és véglegesen a Református Székely Mikó Kollégium helyzete. Akik elégedetlenek ennek jogtalan visszaállamosításával, november 18-án jöjjenek Sepsiszentgyörgyre!

Székelyföld legfontosabb oktatási intézményének, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek a helyzete méltányosan és véglegesen az autonóm Székelyföldön oldódhat meg. Akik ezt akarják, jöjjenek Sepsiszentgyörgyre!

Akik biztonságos, fenntartható távlatot szeretnének a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumnak, jöjjenek Sepsiszentgyörgyre!

Akik szabadon, a hatalom fenyegetése nélkül akarják használni a székelység jelképeit, jöjjenek Sepsiszentgyörgyre!

Várjuk Székelyföld és Erdély ifjúságát! Az autonómiaküzdelem a jövőjükért folyik, sikert elérni tevékeny, célratörő részvételükkel lehet. Ha azt akarják, hogy legyen jobb itthon, mint bárhol a nagyvilágban, jöjjenek Sepsiszentgyörgyre!

Várjuk Sepsiszentgyörgy lakóit! Jelenlétükkel tegyék méltóvá a rendezvényt Háromszék történelmi hagyományaihoz.

Emlékezzünk a legnagyobb székelyre, akit a huszadik század adott az egész magyarságnak, emlékezzünk Márton Áronra, és idézzük fel ma is érvényes szavait: „A román fennhatóság alatt élő magyarság helyzete nem felel meg azoknak a nagy erkölcsi követelményeknek, amelyeket az Egyesült Nemzetek alapokmánya a békés együttélés rendezőelveiként megjelölt.”

Üzenjük meg Bukarestnek: a székelyek nem mondanak le autonómiaigényükről! Az egymással harcban álló román közhatóságoknak pedig üzenjük meg: Románia vagy demokratikus jogállam lesz, vagy nem éri meg fennállásának kétszázadik évfordulóját! A székelység alkotmányos rendet, jogállamiságot, ezen belül területi autonómiát követel. Székelyföld területi autonómiája a román-magyar megbékélés előfeltétele és a térség stabilitásának záloga. Adjunk hangot ennek az üzenetnek 2018. november 18-án, Sepsiszentgyörgyön!

 

 

Izsák Balázs

a Székely Nemzeti Tanács elnöke

   

A közösség védje meg a Statútumot!

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Folyó év július 21-én Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (ÁB).

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszámolt és sikeresnek ítélte, az általa vezetett SZNT-küldöttség brüsszeli és strasbourgi találkozóit. Mint ismeretes Brüsszelben az Európai Parlament Intergroup csoportja az SZNT küldöttsége jelenlétében tárgyalta Székelyföld hátrányos helyzetét a kohéziós alapok tekintetében, Strasbourgban pedig sor került a polgári kezdeményezés ügyében indított per újabb szakaszára.

Az ÁB megtárgyalta és véglegesítette azt a munkadokumentumot, amely a román parlament által elutasított, Székelyföld területi autonómiájának statútuma kapcsán, a Törvényhozói Tanács által megfogalmazott érveket tételesen cáfolja. Az ÁB a Törvényhozói Tanács véleményezését - amelyre mind a két ház szakbizottságai, mind a képviselőház és a szenátus plénuma elutasító érvrendszerét építette – a román állam hivatalos álláspontjának tekinti, ezért úgy döntött, hogy a cáfolat joga és kötelessége az egész székely közösséget illeti meg. Ennek érdekében a jelen közleményhez csatolt munkadokumentumot a minél szélesebb támogatottság érdekében hamarosan internetes aláírásra bocsátják, ahol módosító javaslatokat is lehet hozzá fűzni.

Az ÁB döntött arról is, hogy folyó év október 27-én, Marosvásárhelyen tartja a centenáriumi küldöttgyűlést, amelyen megemlékeznek a száz évvel ezelőtt alakult jogelődre, október 28-án, vasárnap Székelyföld Autonómiájának Napján ima és őrtüzek hirdetik az önrendelkezés eszméjét, november 18-án pedig Sepsiszentgyörgy központjában tartják a Székely Nemzeti Tanács által összehívott Centenáriumi Nagygyűlést.

Ugyanakkor döntöttek a centenáriumi Gábor Áron-díjról, amellyel Dr. Csapó I. József alapító elnököt tüntetik ki.

Elfogadták a Székelység a magyar nemzet része című dokumentumot, amely üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia nemrég nyilvánosságra hozott álláspontját (a dokumentumot szintén csatoljuk).

 

 

 

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

Sepsiszentgyörgy, 2018. július 21.

 

   

A Székely Nemzeti Tanács álláspontja a Törvényhozási Tanács 123/2018.02.23. számú véleményezéséről

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

 

2017. december 22-én Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő benyújtotta a Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a Parlament Állandó Bizottságánál 774. számmal iktattak. Ezt a törvénykezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács fogadta el 2004. január 17-én. A döntést közvita előzte meg, amelynek alapja a Dr. Csapó József által kidolgozott tervezet volt, amelyet a székely falvakban és városokban alakuló helyi székely tanácsok munkadokumentumként fogadtak el. Ilyen módon ez a törvényjavaslat a Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentuma, amelynek képviseletére a székelységtől megbízást kapott.

2017. december 22-én harmadszor került benyújtásra Székelyföld Autonómiastatútuma. A Törvényhozási Tanácsnak a címben említett számú negatív véleményezése (a továbbiakban: Véleményezés) megalapozta a parlamenti elutasítást, hiszen mind a képviselőház, mind a szenátus szakbizottságai számára az egyetlen elemző dokumentum volt, és egyetlen más testület, hatóság sem fogalmazott meg olyan ellenérvet a javaslattal szemben, amely ne lenne része a fent említett negatív véleményezésnek. Ezért erre úgy lehet tekinteni, mint a román állam hivatalos álláspontjára. A Székely Nemzeti Tanács erkölcsi kötelessége, hogy a román állam elutasító, hivatalos álláspontjával szemben megjelenítse a székely közösség ellenérveit, amelyek összességükben a Véleményezés, azaz a román állam elutasító érvrendszerének a cáfolatát is jelentik.

A Véleményezés 16 szakaszból áll, amelyet egy egymondatos elutasító összegzés követ. Az első négy szakasz a tervezet ismertetését és az előzményeket foglalja össze. A 4., 5. és 6. szakasz a közösségi jog, a nemzetközi jog és a belső jog szemszögéből vizsgálja a törvényjavaslatot, és ezek rendelkezéseiben véli megtalálni az ellenérveket. A 10-től 15-ig terjedő szakaszok számozása/elkülönítése logikai szempontból nem releváns, mivel a felvezetésében sem jelölnek meg szakterületet, jogtudományi ágat vagy törvényes alapot.

Az első szakaszban a Véleményezés megállapítja Székelyföld Autonómiastatútuma törvénytervezetére vonatkozóan, hogy: „Egy különálló állami entitás létrehozását célozza, amely az egységes román nemzetállammal párhuzamosan működne”. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak.

A valóságban a törvénytervezet Romániának egy olyan közigazgatási egységét hozná létre, amely a helyi ügyek intézésére többlethatáskörökkel rendelkezne a szubszidiaritás jegyében, azzal a célkitűzéssel, hogy az őshonos, többséget alkotó nemzeti közösség önazonosságának védelmét szavatolja. Az Európában működő területi autonómiák, amelyek egységes és oszthatatlan nemzetállamokban működnek, kiemelik az ellentmondásmentességet az állam egysége és a területén működő autonóm régiók létezése között.

Olaszország például egységes és oszthatatlan, szuverén és független állam, közben öt autonóm tartománnyal rendelkezik.

A Törvényhozási Tanács idézi az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003 számú határozatát – amelyet a törvénykezdeményezés megszövegezői is elfogadnak –, de mellőzi éppen a 12-ik szakaszt, amely kiemeli az ellentmondás hiányát egy állam egysége és oszthatatlansága és a területi autonómia között. (12. Az Európa Tanács tagállamainak többségében az alkotmány nem ismeri el az egyoldalú kiváláshoz való jogot. Azonban az oszthatatlanságot nem kell összetéveszteni az egységes állam fogalmával, és az állam oszthatatlansága ekként összeegyeztethető az autonómiával, a regionalizmussal vagy a föderalizmussal.)

Románia 1954-es alkotmánya szerint Románia egységes, szuverén és független állam, ugyanakkor szavatolja a „magyar népesség közigazgatási-területi autonómiáját”. Íme, a 19-ik cikk: „A Román Népköztársaság Magyar Autonóm Tartományát az egy tömbben élő székely-magyar népesség lakja, amely autonóm közigazgatással rendelkezik, amelyet az Autonóm Tartomány népessége választ meg”. Az akkori romániai társadalmi rendszerrel szemben több kritikát is meg lehet fogalmazni. Egy vád azonban nem tartható fent, nevezetesen az, hogy a Magyar Autonóm Tartomány megkérdőjelezte volna a román állam egységét, szuverenitását és oszthatatlanságát.

Következésképp a tervezet által javasolt közigazgatási egység nem egy államalakulat, elkülönült és párhuzamos államhatalom, hanem egy olyan aszimmetrikus regionalizmusra vonatkozik, mint amilyent az Európa Tanács javasol az 1334/2003 számú határozatában. A tervezet a román államon belül tesz javaslatot egy régióra, amelynek olyan döntéshozó és végrehajtó szervei vannak, amelyekhez hasonlóval a megyék is rendelkeznek.

A Véleményezés 1-es szakasza szó szerinti ismétlése a 2003-ban, az első beterjesztés után kiadott véleményezés 1. szakaszának. Dr. Csapó József az idézett minősítés cáfolatában (a továbbiakban: Cáfolat) helytállóan állapította meg:

„Székelyföld Autonómiastatútuma:

- olyan régió kialakítására vonatkozik, amelynek különleges hatáskörei az őshonos, többségben levő közösség magyar nemzeti önazonosságának védelmére szolgálnak,

- nem hoz létre az államtól különálló és azzal párhuzamos adminisztratív felépítést, hanem az Európa Tanács 2003/1334. sz. Határozatának megfelelően aszimmetrikus régió kialakítását javasolja,
- a történelmi régió többségi őshonos lakossága problémáinak demokratikus megoldását jelenti,
- nem hoz létre külön államiságot, hanem egy autonóm területet egy demokratikus és egységes jogállamon belül,

- nem jelent párhuzamos különállóságot az egységes állammal, hanem egy olyan régiót a román államon belül, amely döntéshozó és végrehajtó testületekkel rendelkezik, hasonlókkal, mint a meglévő tartományok, és különleges státussal.”

            A közösségi jogra vonatkozóan a Véleményezés 4-ik szakaszában megállapítja, „az állam közigazgatási felosztása, beleértve az olyan autonóm régiók létrehozását, mint amilyent a törvénytervezet kezdeményezői javasolnak, nem esik az Európai Unió hatáskörébe ezek szabályozása, kizárólag a tagállamok hatóságaira tartozik.

            Meg kell azonban jegyezni, hogy az európai szervek nem támogatják olyan állam alatti entitások létrehozását, mint amilyenek az aszimmetrikus autonóm tartományok, amelyek egész egyszerűen egyedülálló módon etnikai kritériumok alapján jönnek létre.” Ezzel a megjegyzéssel kapcsolatban három gondolatot kívánok leszögezni:

  1. A törvénytervezet kezdeményezői a javaslatuk mellett nem hoztak fel olyan érveket, hogy léteznének közösségi jogból származtatott kötelezettségek
  2. A Törvényhozási Tanács hallgatólagosan elismeri a területi autonómiák európai gyakorlatát, kijelentve, hogy „a törvénytervezet kezdeményezői által javasolt területi autonómiák létrehozása a tagállamok hatóságainak hatáskörébe tartozik”
  3. Az a megközelítés, amely arra épít, hogy a közösségi jogból hiányzik az autonóm régió létrehozásának kötelezettsége, egy korlátozó értelmezése az Európai Unióról szóló szerződéseknek, és ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Így az Európai Unióról szóló szerződés 2. szakasza kimondja: „Az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

Abban az esetben, ha Románia kormányainak szándéka megtalálni „a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását szolgáló legmagasabb szintű szabályozásokat” – ahogy ez Románia kormányának válaszában áll, arra a beadványra, amelyet 2014-ben a Székely Szabadság Napján tüntetők fogadtak el –, akkor a székely közösség követelésének folyamatos kikerülése helyett hiteles jeleit kellene látnunk annak, hogy valóban létezik egy törekvés ezeknek az eszközöknek az azonosítására. Ezzel szemben a korlátozó és kitérő értelmezések folyamatos erőltetésével találkozunk, olyan kifejezések áradatával, mint: nem támogatja, nem mozdítja elő, nem kötelez, nem segíti stb. Ezzel szemben a jóhiszemű megközelítés nem léphet át azon a tényen, hogy az Európai Unió alapvető értékeit támogatni kell, igen, akár a tagállamok kizárólagos hatáskörén belül is! És ezt nem azért, mert kötelez bennünket egy uniós rendelet, hanem az erkölcsi kötelesség alapján, hogy részesei vagyunk egy olyan szövetségnek, amely Európa közös alkotmányos örökségén alapul.

            A Véleményezés 5-ik szakasza, amely a nemzetközi jog szempontjából vizsgálja a törvénytervezetet, kizárólag az Európa Tanács által elfogadott dokumentumokra hivatkozik. Ezt oly módon teszi, mintha az Európa Tanács elutasítaná a területi autonómia gyakorlatát, paradox módon még az 1334/2003 számú határozatát is így értelmezi, amely a valóságban éppen a területi autonómiát ajánlja mint a konfliktusok megelőzésének hosszú távú biztosítékát. A Véleményezés megkerüli Románia kötelezettségvállalásait, amelyek éppen az Európa Tanácsban kötelezték el a területi autonómia értékei mellett.

Románia, amikor csatlakozott az Európa Tanácshoz, tett egy egyoldalú kötelezettségvállalást az 1201/1993-as ajánlás teljesítésére. Ezt a kötelezettségvállalást az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 176/1993 számú véleményezésével fogadta el (a Közgyűlés „értékeli a román hatóságok írásos nyilatkozatát, amellyel arra tesznek kötelezettségvállalást, hogy a kisebbségek védelmére vonatkozó politikájukat az 1201/1993 számú ajánlásra fogják alapozni…”). A Columberg-jelentés alapján készült 508-as számú rendelet megerősíti az Európa Tanács tagállamainak csatlakozáskor vállalt kötelezettségeinek teljesítésére.

Az 1123/1997 számú határozat, amely Románia kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartására és a monitorizálás Európa Tanácsi megszüntetésére vonatkozik, világosan kifejezi az igényt, hogy „Románia helyezze a kisebbségvédelmi politikájának alapjává az 1201/1993 számú ajánlást”. Az 1115/1997 számú határozat, amely a monitorizáló bizottság létrehozására vonatkozik, átvette az 508-as számú rendelet helyét, kiemelve a tagállamok azon kötelezettségét, hogy tartsák tiszteletbe az önként vállalt kötelezettségeket, de tartalmazza a lehetséges büntetéseket is, amennyiben az önként vállalt kötelezettségek tartósan nem teljesülnek.

Az ajánlás kötelező érvényt kap Románia számára azáltal is, hogy belefoglalták a Magyarországgal megkötött együttműködésre és jószomszédságra vonatkozó szerződésbe (1996), a magas szerződő felek megállapodtak abban, hogy ennek előírásait mint „jogi kötelezettségeket fogják teljesíteni”.

Miután tisztázott az 1201/1993 számú ajánlás kötelező jellege Romániára nézve, idézzük a 11-ik szakaszt, amely a mi autonómiatörekvésünk szempontjából irányadó:

„Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.”

És íme, Románia kormányának válasza 2014-ben a Székely Szabadság Napján tüntetők beadványára:

„Mint az Európa Tanács és az Európai Unió tagja, Románia olyan demokratikus értékeket oszt meg, amely minden demokratikus társadalomnak sajátja, alapvető emberi jogok védelmére vállalt, határozott kötelezettségekkel, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait, amely vállalásokat Románia tiszteletben tart, és maradéktalanul teljesít…”

            A Véleményezés 6. és ezt követő szakaszai a belső jog szemszögéből vizsgálják a tervezetet, anélkül, hogy a felsorolt ellenérvek beilleszthetők lennének egy logikai összefüggés rendszerébe. Megtaláljuk Románia alkotmányának 1. szakaszát, amelynek értelmében Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam, majd az alkotmány 3. szakaszát, amely szerint a román állam községekből, városokból és megyékből áll. Megfogalmazzák azt a vádat, hogy etnikai alapú autonómiát akar megteremteni a törvénytervezet.

            Korábban kifejtettük már, hogy miért nem ellentétes a területi autonómia az állam egységével és oszthatatlanságával, de a törvénytervezet nincs ellentétben az állam nemzeti jellegével sem. Kiindulva abból a meggyőződésből, hogy nincs ellentmondás az alkotmány és nemzetközi jog általánosan elfogadott normái között, mint amilyen a diszkrimináció általános tilalma, akkor a nemzeti jelleg csak úgy értelmezhető, hogy az állami szuverenitás egyetemes birtokosa Románia állampolgárainak közössége. Ezt az értelmezést erősíti meg az alkotmány 4. szakasza „Románia minden állampolgárának közös és oszthatatlan hazája fajra, nemzetiségre, etnikai eredetre, nyelvre, vallásra, nemre, véleményre, politikai hovatartozásra, vagyonra, vagy származásra való tekintet nélkül.”

            Az állampolgárok közössége az állami szuverenitást választott testületeik révén gyakorolják, amelyet szabad, időszakos és törvényes választásokon választanak meg, valamint népszavazás révén (az Alkotmány 2. szakasza). A törvénytervezetnek megfelelően, az alkotmány 2. pontjának felelne meg az Önigazgatási Tanács. A törvénytervezet 12. pontja kimondja: „Székelyföld autonóm régió a jelen törvény alapján jön létre, az Önkormányzati Tanács megalakulásakor, mely autonóm közigazgatási hatóságot, az Alkotmány 117. szakasza (3) bekezdésének, valamint a szerves törvénynek számító jelen Statútum előírásainak alapján, a régió szavazati jogú polgárai szabad és általános választással, titkos és közvetlen szavazással hozzák létre”.

            Az autonómiastatútum ismételt beterjesztésénél tekintettel kell lenni arra, hogy Románia Parlamentjének Törvényhozási Tanácsa képes tanulni hibáiból, a téves elutasító érveket javítják, még akkor is, ha ezt nyilvánosan nem ismerik el. Ezzel szemben a négy véleményezés összehasonlításából megállapítható, hogy milyen tévedéseket ismertek fel, javítottak vagy töröltek.

Így például az első beterjesztés alkalmával súlyosan elmarasztalták a törvénytervezet alábbi bekezdését: „A régió lakosságának autonómiája azt jelenti, hogy a történelmi szülőföldjén levő többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amely az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.” Meglátásuk szerint a törvénytervezetnek ez a része sérti az állam szuverenitását, egységes, nemzeti és oszthatatlan jellegét. Dr. Csapó József a Véleményezés cáfolatában felhívja a figyelmet, hogy a kifogásolt rész szó szerinti ismétlése a Regionális Autonómia Európai Chartája 3. szakasz első bekezdésének. A Törvényhozási Tanács kényelmetlennek tartotta, hogy kellő ismeretek hiányában egy Európa Tanács-i dokumentumot állított szembe Románia Alkotmányával, ezért a későbbiekben a Véleményezésnek ezt a részét törölték.

 Hasonlóan törölték a Véleményezésből azt az állítást, amellyel a Törvényhozási Tanács azt kívánta bizonyítani, hogy az Európa Tanács nem támogatja a kollektív jogokat. Ehhez az érveléshez meghamisították az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az 1201/1993 számú határozatát. Jóllehet, a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság mellett működő ügyészség az ebben a tárgyban indított büntetőkeresetnek nem adott helyet, a Törvényhozási Tanács mégis törölte az ellenérvek sorából a hamisítást.

A fentiek alapján levonható az alábbi következtetés:

1.     A Törvényhozási Tanács véleményezése elfogadhatatlan. Súlyosan sérti a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáit, így a diszkriminációmentesség elvét, közösségi jogra, nemzetközi jogra, alkotmányjogra vonatkozó fejtegetései nem érik el egy közepes egyetemi dolgozat színvonalát.

2.     A Véleményezés a román állam hivatalos álláspontjának tekinthető. Ennek a cáfolata és ellentételezése a székely közösségnek mint autonóm entitásnak a válasza.

 

 

Székely Nemzeti Tanács

 

      

 

 

 

 

 

   

A székelység a magyar nemzet része!

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Örömmel üdvözöljük a Magyar Tudományos Akadémiának a fenti címmel kiadott közleményét, amely lezár egy káros és értelmetlen vitát a székelység nemzeti hovatartozásáról.

Ennek előzménye egy kezdeményezés beterjesztése a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely a Magyarországon élő székelyekkel bővítette volna a nemzetiségek jogairól szóló törvényben felsorolt 13 nemzetiséget (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán). A Magyar Tudományos Akadémia végkövetkeztetésében megállapítja, hogy a székelységnek “magyarországi nemzetiségként való hivatalos elismertetés objektív és törvényi feltételei tehát nem állnak fent”.

A Székely Nemzeti Tanács korábban elfogadott dokumentumai teljes mértékben összhangban állnak az MTA állásfoglalásával. A Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentumában, Székelyföld Autonómia Statútumában célként fogalmazta meg az intézményi garancia megteremtését, éppen a magyar nemzeti önazonosság védelmében: „Történelmi azonosságának kifejezéseként, polgárai esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében, Székelyföld lakossága önkormányzati közösséggé alakul.”

Meggyőződésünk, hogy mindazok a sajátos hagyományok, amelyeket a székelység őriz, mindazok a szellemi értékek, amelyeket évszázadok alatt alkotott elidegeníthetetlen részei a magyar nemzeti kultúrának.

Ugyanakkor elismeréssel kell szólnunk arról a művelődéspolitikáról, amelyet a magyar kormány folytat, és amely ápolja Benedek Elek, Kányádi Sándor, Kőrösi Csoma Sándor, Kriza János, Márton Áron, Mikes Kelemen, Nyírő József, Tamási Áron szellemi és erkölcsi hagyatékát, segíti a székely népi kultúra kincseinek fennmaradását.

 

 

Izsák Balázs

a Székely Nemzeti Tanács elnöke

 

 

Sepsiszentgyörgy, 2018. július 21.

   

Hogy ne térhessen vissza a Securitate diktatúrája!

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a terrorizmussal vádolt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A hírt megdöbbenéssel fogadta a magyar közvélemény, de az alapfokú ítélet után – amely letöltöttnek tekintette az indokoltan vagy indokolatlanul kiszabott büntetést is – meglepetésként hatott az egész román közvéleményre.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága 2016. július 15-én, megvizsgálta a vádiratot, amely az egész autonómia mozgalmat úgy jellemzi, mint szélsőségest, mint irredentát és idegengyűlölőt, és amely erőszakkal akarja elérni Székelyföld autonómiáját.

Megdöbbentő, hogy a vádiratban felhozott állítólagos bűncselekménynek, bár nincs köze a székelység demokratikus küzdelméhez az autonómiáért, a vádirat mégis e koncepciós per kapcsán az egész székely nemzeti közösséget vád alá helyezi.

Az ÁB idézett közleménye megállapítja: „A koncepciós perek elmélete pontosan leírja azokat az ismérveket, amelyek elárulják a hatóság rejtett, az eljárás tárgyától idegen szándékait. Egy terjedelmes tanulmányt érdemelne meg a fent említett vádirat csúsztatásainak, politikai céljainak elemzése. Sajnos nemcsak a joggyakorlat szakmaiságáról, a pártatlanság elvéről, az eljárás korrektségéről mondott le a vádiratot összeállító ügyész, de a Visinszkij-féle koncepciós, politikai perek legprimitívebb gyakorlatát alkalmazva követett olyan társadalmi-politikai célokat, amelyek rendkívül károsak, mérgezőek az egész romániai társadalom számára.”

Ezt követően a Székely Nemzeti Tanács 2016. október 24-én tartott ülésén nyílt levélben fordult Daniel Constantin Horodniceanu úrhoz, amelyben azt kérte, hogy tekintse irányadónak az Európa Tanács 1334/2003 számú határozatának 16 szakaszát: „a központi kormányzatnak megértéssel kell reagálnia, amikor a kisebbségi csoportok, különösen, ha számottevőek, és régóta élnek egy adott területen, nagyobb szabadságot követelnek saját ügyeik önálló intézésében.”

Erre a levélre nem kaptunk választ. Hacsak nem tekintjük válasznak azt a politikai, megtorló ítéletet, amely az egész közösség megfélemlítésének szándékával sújtott le Beke István Attilára és Szőcs Zoltánra. Történik ez abban az évben, amikor ismét a parlament elé került Székelyföld Autonómia Statútuma, abban az évben, amikor az Európa Parlamentben mutattuk be a Székelyföldet sújtó hátrányos gazdasági megkülönböztetést, abban az évben, amikor arra készülünk, hogy megemlékezünk a Székely Nemzeti Tanács és a székely önrendelkezési mozgalom száz éves évfordulójáról. Ha bárki úgy gondolja, hogy a Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt sújtó jogtalan és méltánytalan ítélet nem függ össze a fentiekkel, akkor az olvassa el az uszító hangú vádiratot, amelynek célja, hogy bizalmatlanságot és gyűlöletet keltsen a románokban, a romániai magyar közösséggel, de éppenséggel Magyarországgal szemben is.

Erkölcsi kötelességünk, hogy minél többen és minél hangsúlyosabban felemeljük a szavunkat, tiltakozzunk itthon és a nagyvilágban, hogy ne térhessen vissza az az embertelen diktatúra, a Securitate diktatúrája, amely 1989 előtt pokollá tette az életünket.

Izsák Balázs
Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely, 2018. július 6.

 

   

Oldal 1 / 77

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro