Közlemények

Nem változtatunk az autonómiastatútumon!

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

 

A tegnap, 2018. április 11-én – amint várható volt – a képviselőház elutasította Székelyföld autonómiastatútumát. A magyar képviselők határozottan, meggyőződéssel érveltek Székelyföld autonómiája mellett megértetve a román politikai elittel és a román közvéleménnyel, hogy a magyarság egységes Székelyföld autonómiájának igénylésében. A korábbi két beterjesztéshez képest ez az egyik fontos hozadéka a tegnapi vitának.

Egyértelművé vált, hogy a Törvényhozási Tanács ellenérvei összegzik a tervezettel szemben állók véleményét. A szakbizottságok elutasító véleményei erre a dokumentumra épülnek, és egyetlen hatóság sem egészítette ki semmilyen más ellenérvvel. Ilyen módon a Törvényhozási Tanács véleményezése a román állam hivatalos álláspontjával azonosítható. Felhasználva ezen dokumentum eddigi cáfolatait, a Törvényhozási Tanács negatív véleményezésével szembeni ellenérveket a Székely Nemzeti Tanács következő üléséig ki fogja dolgozni, és határozatával meg fogja erősíteni a székely közösség viszontválaszát.

Nyilvánvalóvá vált, hogy az elutasítás mögött egy irracionális ellenérv áll az autonómia fogalmával szemben, sem a román képviselők, sem a román közvélemény nem értette meg, hogy milyen, Románia számára is fontos értékek hordozói a törvénytervezetbe foglalt közjogi megoldások. Ebből az is következik, hogy nem kell változtatnunk az autonómiastatútumon! Semmilyen ellenérv nem teszi indokolttá, hogy elbizonytalanodjunk, vagy saját céljainkat megkérdőjelezzük!

A küzdelem úgy folytatódik tehát, hogy a harmadik beterjesztés minden eredményét figyelembe vesszük, köszönettel a magyar képviselőknek, akik érvrendszerünket gazdagították, és köszönettel a román parlament Törvényhozási Tanácsának, hogy elénk tárta a román állam ellenállásának teljes érvrendszerét.

Fontos, hogy az érintett közösség, a székely nép megerősödve, rendíthetetlen hittel értse meg a küzdelemnek ezt a fordulatát, és támogassa az autonómiaküzdelem minden résztvevőjét párthovatartozástól függetlenül. Csak így válhat erősebbé és végül győztessé a székelyek autonómiaküzdelme.

 

Izsák Balázs

A Székely Nemzeti Tanács elnöke

   

A kifelé épülő szabadságért Nyílt levél Orbán Viktornak

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 

A magyarországi választások másnapján fontosnak tartjuk leszögezni: a székelység autonómiatörekvésének mozgatórugója épp az a magyar nemzeti elkötelezettség, amely tegnap Magyarországon példátlan módon mozgatta meg a szavazókat, és ez a nemzeti érdekeket markánsan képviselő FIDESZ-KDNP kormányzat győzelmét hozta el.

A Székely Nemzeti Tanács alakulóülésére küldött levelében Ön így szólított meg bennünket: „Eljött az idő, hogy mindannyian felismerjük: a szabadság nem elválaszt embereket és népeket, hanem összeköt: ha sokmillió ember szabadságát összekötjük, akkor a szétfutó személyes gondok fölé emelkedhet a közös cél, amely egyesít bennünket. S eljött az ideje, hogy mindannyian felismerjük és másoknak is továbbadjuk: a szabadság olyan, mint a szeretet, minél többet adunk belőle másnak, annál több jut nekünk is.”

A kitörő taps jelezte, ennél találóbb, a székelységet érzékenyebben érintő mondat nem is hangozhatott volna el. Magyarország mai határaitól a legtávolabb élő őshonos magyar közösség, a székely nép hagyományaiban megőrizte történelmi hivatását: hogy Magyarország és a magyar nemzet védelmezője legyen. Természetes tehát, ha mindannyian arra vágyunk, hogy Magyarország független, szuverén állam legyen, a törvényeket magyar nemzeti érdekek figyelembevételével fogadják el, és az ország képes legyen megvédeni a maga határait. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a székelység huszonegyedik századi autonómiatörekvése megtalálja azt a legszilárdabb támaszt, amely a nagyvilágban egyedül csak Magyarország.

A székelység a legősibb magyar nemzeti hagyományoknak a letéteményese, de minden sajátos hagyománya mellett a magyar nemzet elidegeníthetetlen része. Ezért is tekinthető a tegnapi választási győzelem a székelyek győzelmének is, arról nem is beszélve, hogy ehhez személyes szavazataikkal is hozzájárultak. Bízva abban, hogy a következő négy évben a megőrzött magyar szabadság úgy fog kifelé épülni – Székelyföld irányába is –, ahogy tizenöt évvel ezelőtt Ön, Miniszterelnök Úr egy Illyés Gyula idézettel kifejezte ezt az alakulóülésre írott, korábban már idézett levelében: „A szabadság belülről épül kifelé, mint az almára a héj, a csigára a ház.” 

 

Izsák Balázs

a Székely Nemzeti Tanács elnöke

 

Marosvásárhely, 2018. április 9.

   

Dr. Dabis Attila megbízatásának megerősítése

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Dr. Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottját a román határrendészet, meg nem nevezett nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, három évre kitiltotta Romániából. Ez az intézkedés sérti az Európai Unió polgárainak szabad közlekedéshez való jogát, teljes mértékben megalapozatlan, törvénytelen, alkotmányellenes, és alapjogsértő.

            Dr. Dabis Attila a Székely Nemzeti Tanács döntése alapján, a testület elnökének megbízásából képviselte nemzetközi szinten Székelyföld autonómia törekvését. Minden fellépése, kezdeményezése teljes mértékben bele illik a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáiba, azok semmiképp sem sértik Románia alkotmányos rendjét, hanem éppen ellenkezőleg segítik a román hatóságokat, hogy szakítsanak a szekuritátés múlttal, mindazzal a Románia számára káros és veszélyes örökséggel, amelyet a Ceausescu diktatúra hagyott örökül.

Mindezeket figyelembe véve szükségesnek és fontosnak tartom Dr. Dabis Attila külügyi megbízásának a megerősítését a Székely Nemzeti Tanács nevében:

Megbízom Dr. Dabis Attilát, hogy az eddigiek szellemében változatlanul képviselje Székelyföld autonómia törekvését, nemzetközi kapcsolatokban, európai és más nemzetközi fórumok előtt.

Megbízom Dr. Dabis Attilát, hogy képviselje a székelység érdekeit, folyamatosan kövesse a híreket, és tegye szóvá mindazokat a jogsértéseket, amelyek a székely közösséget érik.

Személyesen én, de meggyőződésem, hogy a Székely Nemzeti Tanács minden küldötte mellette áll erkölcsi bátorításban, biztatásban, és lehetőségünkhöz mérten mindent megteszünk, hogy az általa indított jogorvoslati eljárás sikerre vezessen, és a legrövidebb időn belül ünnepélyesen köszönthessük sorainkban, itt, Székelyföldön.

 

 

Marosvásárhely, 2018. április 4.

Izsák Balázs

   

Elkezdődött az intézményes párbeszéd a székelység és a román állam között!

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

2018. március 20-án Kulcsár-Terza József képviselő meghívására a Román Parlament Közigazgatási Bizottsága meghallgatta a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Izsák Balázst, aki a napirenden lévő Székelyföld Autonómiastatútumának legfontosabb jellemzőit ismertette. A szakbizottsági ülésen támogatóan nyilatkozott a két RMDSZ-képviselő, elhangzott néhány ellenvélemény, majd a bizottság elnöke, Florin-Claudiu Roman pár mondatban ismertette a Törvényhozási Tanács negatív véleményezését, és ennek szellemében javasolta a tervezet elutasítást. Emlékeztetünk arra, hogy 2004-ben, az autonómiastatútum első benyújtásakor elutasították a Székely Nemzeti Tanács akkori elnökének, dr. Csapó I. Józsefnek a meghallgatását.

Összegezve a történteket, megállapítható, két érvrendszer, két mentalitás, két jövőkép áll szemben egymással: a székely közösségé és a román államé. Az előzőt Székelyföld Autonómiastatútuma, a Székely Szabadság Napi tüntetés kiáltványa, valamint a Székely Nemzeti Tanács elnöke által a szakbizottság elnökének írásban is benyújtott érvelése jeleníti meg, míg az utóbbit a Törvényhozási Tanács véleményezése. Megállapítjuk, hogy ezzel elkezdődött az intézményes párbeszéd a székelység autonómiájának közképviselete és a román állam között! A további feladat – amelyben szakemberek, politikai elemzők, jogászok támogatását is várjuk – a szemben álló érvek részletes kibontása, elemzése.

Cáfolni kell például az „etnikai alapú autonómia” minősítést, amelyet épp azért épített be a törvényhozási tanács a véleményezésbe, hogy hangulatot keltsen a képviselőházban a törvénytervezettel szemben, holott a tervezet jogalanya maga Székelyföld és annak haszonélvezője: a régió összes lakója. Valótlan az a Törvényhozási Tanács által sugallt gondolat, hogy a Székelyföldön élő románokat az autonómia hátrányos helyzetbe hozná, vagy kiszorítaná őket a közhatalom gyakorlásából. Ezek a hamis érvek megcáfolhatóak, és ebben már van tapasztalatunk.

Sikerült elérni, hogy a mostani véleményezésből töröljék azt a korábbi állítást, amely az Európa Tanács 1201/2003. számú ajánlását épp az autonómia ellen próbálta fölhasználni. Ezzel kapcsolatban felidézzük, hogy 2012. december 17-én a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs a bukaresti ügyészségen bűnvádi eljárást indított a törvényhozási tanács elnöke, Dragoș Iliescu ellen okirat-hamisításért, mivel az Európa Tanács ajánlásának 12. szakaszát önkényesen megváltoztatta, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, az Európa Tanács nem támogatja a kollektív jogokat. Jóllehet az ügyészség elutasította a keresetet, a jelenlegi véleményezés – amely majdnem teljes mértékben egyezik a Törvényhozási Tanács által 2005-ben kiadott véleményezéssel – már nem tartalmazza az 1201/2003. számú ajánlás 12. cikkelyének hamisított fordítását és valótlan értelmezését.

A Székely Nemzeti Tanács kész arra, hogy más szakbizottságok előtt is fenntartsa a törvénytervezetet, amennyiben erre lehetőséget kap.

 

 

a Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

 

Marosvásárhely-Sepsiszentgyörgy, 2018. március 23.

 

   

Elutasították az autonómiastatútumot a szakbizottságban

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Negatívan véleményezte és elutasításra javasolta a képviselőház közigazgatási és területrendezési szakbizottsága kedden a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő terjesztett be tavaly decemberben egyéni jogszabály-kezdeményezésként.

      

      

Kulcsár-Terza József úgy vélte, az ülésen egyértelmű volt, hogy a tervezetet le akarják söpörni az asztalról, amint az is, hogy a törvényhozók nincsenek tisztába a kezdeményezéssel, ezért nagy szükség van a párbeszédre, és ezek az alkalmak esélyt teremhetnek elindítására. Az ülésen a képviselő meghívására jelen lévő Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét nem lepte meg a döntés, ugyanakkor a hosszú és küzdelmes autonómiaharcban fordulatként értékelte a tegnapi vitát, mivel egyértelművé tette, hogy két markáns, megragadható és egymásnak szögesen ellentmondó álláspont létezik ebben a kérdésben, ahogyan azt is, hogy egyelőre még a párbeszéd lehetősége sem adott.

A bizottsági ülés elején Kulcsár-Terza József kezdeményezőként kért és kapott szót a testület liberális párti elnökétől. Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert polgári párti politikus felszólalásában egyebek mellett arra hívta fel a bizottság tagjainak figyelmét, hogy az általa is képviselt erdélyi magyar közösség, valamint a székelység tiszteletben tartja mind a román nyelvet, mint az ország hivatalos nyelvét, Románia nemzeti himnuszát, valamint nemzeti ünnepét, december elsejét, és tekintve, hogy a székelység is rendelkezik saját nemzeti jelképekkel, a kölcsönösség elve alapján ugyanezt várja el a román közösségtől is. A bizottság egyes tagjai nemtetszésüknek adtak hangot annak kapcsán, hogy a képviselő kizárólag a románság nemzeti ünnepeként beszélt december elsejéről. Kulcsár-Terza József továbbá az Erdély és Románia egyesülését kimondó, idén százéves 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatnak a nemzetiségek önrendelkezésére vonatkozó beváltatlan ígéreteit említette, rámutatva: a székely közösség továbbra is ezek betartását várja, igényli. Zárásként a honatya kifejtette: Székelyföld területi autonómiája nem jelenti az országhatárok módosítását, és ezáltal nem irányul Románia területi egysége, sem szuverenitása ellen.

A bizottsági vitán Izsák Balázs, az autonómiastatútumot kidolgozó Székely Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt, és szintén szót kapott. Felszólalásában az elnök a törvényhozási tanács – elutasítást javasló – jelentésében foglalt érveket, amelyeket Florin-Claudiu Roman, a testület elnöke ismertetett, igyekezett cáfolni, rámutatva: a területi autonómia nem jelent elszakadást, az autonóm Székelyföld egy közigazgatási egysége lenne Romániának, olyan többletjogosítványokkal, amelyek az őshonos nemzeti közösség megmaradását szolgálják. Az SZNT elnöke felhívta a figyelmet a sikeres európai autonómiákra, példaként az oszthatatlan szuverén nemzetállam Olaszországot említve, amelynek öt autonóm területe van. Lapunk megkeresésére Izsák Balázs elmondta: a szűkös időkorlát – amelyet a bizottság elnöke biztosított – nem adott lehetőséget álláspontjuk részletes ismertetésére, de ezt írásban is átnyújtotta. Noha nem voltak illúziói annak kapcsán, hogy a bizottság tagjait sikerülne meggyőzni, és ezáltal pozitívan véleményeznék a tervezetet, értékelni tudja ugyanakkor, hogy a tervezet harmadik beterjesztése alkalmából végre az SZNT számára is megteremtődött az esély, hogy ismertesse álláspontját, megvédje a statútumot.

Az ülésen egyébként a közigazgatási bizottság két RMDSZ-es tagja, Csoma Botond és a Seres Dénes bizottsági tag helyett jelen levő Márton Árpád frakcióvezető-helyettes érvelt a tervezet mellett. Csoma Botond egyebek mellett kifejtette: a székelyek legitim óhaja az autonómia, a tervezet nem románellenes, nem irányul az ország feldarabolására, és a kölcsönös bizalom helyreállítását szorgalmazta. Márton Árpád elismerte, hogy az SZNT statútumtervezete által használt közigazgatási fogalomrendszer – a történelmi székely székek – nem felel meg a hatályos alkotmánynak, ezért azt javasolta, hogy a szakbizottság vitassa meg a tervezetet, és ahol szükséges, fűzzön hozzá módosító indítványokat. Mintegy válaszként Florin-Claudiu Roman azt javasolta, a testület ne folytasson cikkenkénti vitát a tervezetről, hanem javasolja a teljes tervezet elutasítását a képviselőház plénumának. A bizottsági elnök javaslatát mind a 21 román képviselő támogatta, csak a testület két RMDSZ-es tagja voksolt ellene. Izsák Balázs szerint ez a lépés egyértelművé tette: a bizottság tagjai indulásból még a párbeszéd lehetőségét is kizárták.

A vitán egyébként a román pártok képviselői közül egyedül Tudor-Vlad Benga, a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselője szólalt meg, szükségesnek nevezve a többség és kisebbség őszinte párbeszédét akár arról is, mennyiben teljesültek az 1918-as gyulafehérvári ígéretek.

Ugyanő elutasította, hogy a közigazgatási régiókat etnikai alapon szervezzék meg Romániában, mert szerinte az sértené Erdély multikulturális örökségét.

Kulcsár-Terza József érdeklődésünkre elmondta: Florin-Claudiu Roman viszonyulásán nem lepődött meg, hiszen ő egyike a Nemzeti Liberális Párt nacionalista, magyarellenes hangadóinak, és az is egyértelmű volt, hogy a testület román tagjai még a vita lehetőségét is kizárnák. Erre utalt az is, hogy igen rövid időkeretet szabtak a felszólalóknak, Márton Árpád konkrét eljárási javaslatát pedig fenntartás nélkül elutasították. Kulcsár-Terza József méltatta, hogy az RMDSZ képviselői kiálltak a tervezet mellett. Felvetésünkre, hogy a történtek tükrében milyen esélyt jósol a tervezetnek a honatya úgy vélte, nem hinné, hogy bárki, aki reálisan gondolkodik, elhitte, hogy első nekifutásra sikerrel járhatnak, de azáltal, hogy a tervezetet benyújtotta, legalább megmozdult valami, esély teremtődött a párbeszédre. A képviselő hozzátette: a tervezet sorsát illetően még nem lehet egyértelmű állásfoglalásba bocsátkozni, mennek tovább következik újabb két bizottság – a kisebbségi és emberjogi, valamint a jogi -, ahol a további érveiket is fel szándékoznak sorakoztatni a tervezet mellett.

Izsák Balázs a vita legfontosabb hozadékaként és egyben az autonómiaküzdelem fordulópontjaként értékelte, hogy egyértelművé vált, hogy két markáns, kézzelfogható szemben álló érvrendszer (a törvényhozási tanácsé, valamint az SZNT-é) létezik ebben a kérdésben, amelyet most már a világgal is meg lehet ismertetni.

 

   

Oldal 1 / 74

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro