Folyamodványok, válaszlevelek

Petíció a Székely Szabadság Napján

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Románia Kormányának és Parlamentjének

Tájékoztatásképpen: Klaus Iohannis államfőnek

 

Ma, 2018. március 10-én, Marosvásárhelyen összegyűlt székelyek és a velünk szolidaritást vállalók itthon és szerte a világban, tántoríthatatlanul, a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten nyilvánítjuk ki akaratunkat: követeljük Székelyföld területi autonómiáját! A Székely Szabadság Napja az emlékezés, de ismételten a jogkövetelés napja is.

 

Romániában centenáriumi évet hirdettek, a székely önrendelkezési küzdelem is éppen egy évszázada bontotta ki szárnyait. A Székely Vértanúk emlékművénél összegyűlve mi sem természetesebb, hogy a Jókai Mór által megfogalmazott, „független nemzeti állás” jegyében, ma a nemzeti önrendelkezés eltiprását kérjük számon. Azt a jogot, amelyet eleink bírtak, s amely ma a területi autonómia intézményes kereteinek felállításával válhatna ismét valóssággá. Az idén a parlament asztalán ismét ott van az autonómiát szavatoló intézményes keret törvénytervezete, így senki előtt nem titok: mit kíván a Székely Nép. Az ország évek óta halogatott közigazgatási átalakítása demokratikus keretet adhatna annak a reformnak is, amely biztosítaná Székelyföldnek Románián belüli önrendelkezését.

 

Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát! Székelyföld autonómiája – hasonlóan az európai gyakorlathoz – azt jelenti, hogy a szülőföldjén többségi székely-magyar közösség joga és tényleges képessége saját felelősségére és az egész régió érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, Székelyföld területén élő minden nemzeti közösség érdekében. Ez Románia érdekeit is szolgálja. Az autonóm régió az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő demokratikusan választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, ennek megfelelő közjogi státussal és jogosítványokkal rendelkezik.

 

Románia, amikor csatlakozott az Európa Tanácshoz egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amely ezáltal kötelező érvényűvé vált. A dokumentum 11. cikkében kimondja:  

„Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.” Az eltelt negyed század során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították.

 

Mindezek szellemében:

Követeljük, hogy a közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott és a parlament elé terjesztett jogszabálytervezet alapján!

Kérjük, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés, a statútum-tervezet vitája során tartsa tiszteletbe, a székelyföldi közösség akaratát és vállalt nemzetközi kötelezettségeit.

Követeljük, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal!

Tiltakozzunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!

 

Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának!

 

Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!

 

 

Marosvásárhely,

2018. március 10.

 

 

Románia elnökének, Klaus Johannis Úrnak

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. NyomtatásE-mail

Tisztelt Elnök Úr!

 

 

Eltelt egy hét azóta, hogy Románia miniszterelnöke, Mihai Tudose a székely zászló használatáért akasztással fenyegette meg a székelységet. Ezalatt a hét nap alatt, sem Ön, sem más állami intézmény nem határolódott el a nemzeti gyűlölködésre uszító kijelentéstől. Sem az Ön, sem más állami intézmények felelősségét nem csökkenti Mihai Tudose lemondása!

Önnek, Elnök Úr, különösen fontos szerep jut a romániai társadalmi béke megőrzésében. Elégedetlenül állapítjuk meg az Ön passzivitását, a közönyét a székelység és a román többség közötti természetes légkör fenntartásában. Az utóbbi időben a román sajtóban felerősödtek a magyarellenes szélsőséges hangok. Erkölcsi kötelességünk figyelmeztetni Önt, hogy a történelemben számos sajnálatos eseményre került sor a sajtóban terjesztett gyűlölet nyomán. Közeli példaként említhetjük Marosvásárhely 1990-es fekete napjai előtt a Cuvântul Liber napilap által terjesztett gyűlölet kampányt. De még az 1995-ös ruandai népirtás is előrelátható volt az afrikai ország sajtójában terjesztett gyűlölet kampány alapján.

Szilárd meggyőződésünk, hogy Románia nem hasonlítható össze Ruandával, nálunk működnek a jogállam intézményei. Az államfő kiállása döntő jelentőségű a béke és a stabilitás légkörének megteremtésében. Látjuk mindannyian, hogy a politikai válságok sora nem helyettesíti be a sikerélményeket, amelyre a románoknak szükségük lenne a gyulafehérvári nagygyűlés száz éves évfordulóján. Önre rendkívüli szerep hárul, hogy ezek a frusztrációk ne alakuljanak a nemzeti gyűlölet megnyilvánulásává.

Az a tény, hogy elkötelezettek vagyunk Székelyföld autonómiája mellett, egyben azt is jelenti, hogy a romániai társadalom alapvető, demokratikus értékeihez is ragaszkodunk.

 

 

 

Sepsiszentgyörgyi tüntetés kiáltványa

2018. január 17.

 

Levél román demokratáknak

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

A közvélemény az elmúlt napokban a román miniszterelnök olyan kijelentését ismerhette meg, amely nem hoz dicsőséget Romániának. Mi több, a Mihai Tudose által megfogalmazott fenyegetés a székelyek címére, súlyos megsértése a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak. 1989-ben azért vonultunk az utcára Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Bukarestben és más városokban, hogy jobbá tegyük az életet, és lehetőséget kapjon minden román állampolgár, hogy félelem nélkül terjesszen elő terveket a demokrácia elmélyítéséért, és a jogállam megszilárdításáért.

            A mi felfogásunkban egy ilyen javaslat Székelyföld autonómiájának törvénytervezete. A tervezet, amely a szubszidiaritás elvén alapszik, és az európai autonómiák gyakorlatát követi, amely megnyitná a gazdasági fellendülést a tartomány román lakói számára is, és megteremtené az egyenlőség törvényes és intézményes garanciáit Székelyföld minden lakója számára. Egy hasonló törekvést minden demokratikus országban társadalmi párbeszéd követ, amelyet a résztvevők egymás iránti felelőssége jellemez. A székelyek akasztással való fenyegetése méltatlan az 1989-es év forradalmához, és merénylet a román állam demokratikus berendezkedése ellen.

            Meggyőződésem, hogy ebben a helyzetben az állásfoglalás az Önök felelőssége is, mivel ebben a pillanatban a tét nem csak a székelyek autonómia törekvése, hanem azok a demokratikus alapértékek, amelyért 28 évvel ezelőtt magyarok és románok haltak meg. Leghatékonyabb ellensúlyozása a román miniszterelnök gyűlöletre uszító megnyilvánulásának, a román demokraták szolidaritása lehet a megfenyegetett székelyekkel. Ha Önök vállalják ennek a szolidaritásnak a felelősségét, és kijelentik: „Én székely vagyok!”, akkor ezt nem fogjuk úgy értelmezni, hogy a nyilatkozók megtagadják nemzeti identitásukat, még úgy sem, mintha ez a mi autonómiatörekvésünk támogatása lenne. Ebben a pillanatban egy ilyen kijelentés csak az Önök akaratát fejezné ki, hogy megőrizzék a párbeszéd esélyét, és azt, hogy elutasítják a nemzeti gyűlölködésre való felbujtást.

            A román miniszterelnök azon kijelentése, „ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”, többek között egy fontos következménnyel jár. A székely zászló a szólásszabadság és az emberi méltóság jelképe lett Romániában.

            Az építőjellegű párbeszéd és a románok és magyarok közötti közeledés reményében, kívánok egy boldog új évet Önöknek!

 


 Izsák Balázs

A Székely Nemzeti Tanács elnöke

   

Az régiók esélyegyenlősége megóvja Európa kulturális sokszínűségét

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Nyílt levél Markku Markkula Úrnak,
a Régiók Bizottsága elnökének

Tisztelt Elnök Úr!


Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács együttes ülésén két fontos, az Európai Unió regionális politikáját érintõ kéréssel fordul Önhöz, és az Ön által vezetett Régiók Bizottságához.

1. Az Európai Uniónak számos olyan régiója, illetve közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkezõ földrajzi körzete van, amelyeket nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságok különböztetnek meg a velük szomszédos területektõl. A helyi többséget alkotó, vagy jelentõs számban ott élõ nemzeti közösségek, amelyek az adott tagállamban számbeli kisebbségben vannak, és az állam azokat kisebbségként kezeli, régi európai kultúrák, nyelvek õrzõi, és jelentõs forrásai az Európai Unió és a szélesebb Európa kulturális, nyelvi sokszínûségének.
2013-ban az Unió több polgára egy polgári kezdeményezést indított el, Kohéziós politika a régiók egyenlõségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címmel, és azzal a kinyilvánított szándékkal, hogy az „Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az õket körülvevõ régióktól”
Az Európai Bizottság azzal az érveléssel utasította el a kezdeményezést, hogy az „nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a Szerzõdések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elõ.”
A Bizottság ezen indoklás fenntartása érdekében az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés sajátos értelmezésébe is belement, több olyan állítást fogalmazva meg, amelyek az Unió kohéziós politikájára vonatkoznak, és amelyek nyilvánvalóan nem állják meg a helyüket. Ezért a kezdeményezõk az Európai Unió Bíróságához fordultak, kérve a kezdeményezés elutasítására vonatkozó bizottsági határozat hatályon kívül helyezését, és a Bizottság kötelezését a kezdeményezés bejegyzésére. A per folyamatban van, a Bíróság döntésére várunk.

Tisztelt Elnök Úr!

Teljesen függetlenül a fent említett per kimenetelétõl, figyelembe véve az Európai Unióról szóló szerzõdés és az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés elõírásait, úgy gondoljuk, hogy kétszeresen is sérültek az Régiók Bizottságának jogkörei. Elõször a 211/2011 számú, az Európai polgári kezdeményezésrõl szóló rendelet megalkotásakor, amely nincsen tekintettel a Régiók Bizottságának tanácsadói hatáskörére, másodszor amikor a Bizottság a 13/159 számú, fent említett perben a szerzõdéseknek a regionális politikára vonatkozó elõírásait önkényesen értelmezte szintén a Régiók Bizottsága véleményének a kikérése nélkül.
Ezek figyelembevételével kérjük Elnök úr, hogy a Régiók Bizottsága éljen az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 263 cikke által biztosított lehetõséggel, és elõjogainak megóvása érdekében forduljon az Európai Unió Bíróságához.   
 
2. A Románia közepén elhelyezkedõ Székelyföld önkormányzatai közül eddig 53 külön-külön azzal a kéréssel fordult Románia kormányához és parlamentjéhez, az õket megválasztó helyi közösségek nevében, hogy tegyék lehetõvé, hogy Székelyföld százötvenhárom önkormányzata egyetlen egységes és különálló közigazgatási egységet alkosson. Kérik ugyanakkor, hogy ezt a közigazgatási egységet Székelyföldnek nevezzék, különleges, autonóm jogállást szavatoljon neki a törvény saját ügyeinek intézésére és az itt élõ székely-magyar közösség önazonosságának megõrzésére, és kérik, hogy anyanyelvük, a magyar nyelv - az állam nyelve mellett hivatalos legyen ebben a közigazgatási egységben. A kérést magukba foglaló határozatokat az önkormányzatok eljuttatták az Európa Tanácsnak, az Európai Unióban a Régiók Bizottságának és az ENSZ Emberjogi Tanácsának is.    
A határozatok elfogadásának elõzménye, hogy Románia közigazgatási átalakítás elõtt áll, és bár a kormány ígéretet tett arra, hogy tiszteletben fogja tartani Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, mégis egy olyan tervet tett közzé, amely betagolná Székelyföldet egy olyan közigazgatási régióba, amelyben a székelység részaránya mindössze 29%, míg Székelyföldön ez az arány 75%. A tervezett intézkedés sérti a Kisebbségi Keretegyezménynek, de a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának elõírásait is.
Nincs összhangban ez a tervezet az Európai Unió kohéziós politikájával sem. A fent említett közigazgatási régió, amely hat megyét foglalna magába az Unió egyik NUTS II régiója is egyben. A statisztikai célú területi egységekre vonatkozó 1059/2003/EK számú rendelet elõírása is kimondja, hogy a NUTS területi egységek kialakításánál figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális körülményeket is. Ezek a területi egységek eszközei az Unió kohéziós politikájának, amely nem használható fegyverként a tagállamok területén élõ, a többségtõl eltérõ nyelvû és kultúrájú népek ellen.
Mi több, az Unió 1059/2003 számú, a statisztikai célú területi egységek nomenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló rendelete leszögezi, hogy ezeket a régiókat úgy kell kialakítani, hogy azok tükrözzék „a gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális, földrajzi vagy környezeti körülményeket.” Ennek az elõírásnak a figyelembevételével lett önálló NUTS II régió Dél-Tirol, Valle d’Aosta, Friuli-Venezia Giulia, Korzika, Szardínia, Katalónia, Baszkföld, Galícia, Frízföld, Bretagne. Románia az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amely a történelmi, kulturális, földrajzi követelményeket figyelmen kívül hagyta, és Székelyföldet belekényszerítette egy olyan régióba, ahol az egy tömbben élõ, Székelyföldön 75%-os többséget alkotó székely-magyar közösség részaránya 30% alatt van, s hasonló módon járt el az ország nyugati határa mentén fekvõ, magyar többségû Partiummal is. A román kormány jelenlegi közigazgatási átszervezési tervezete Székelyföld és Partium helyzetét tovább rontaná. Ahelyett, hogy a közigazgatási átszervezést a fent említett dokumentumok szellemében valósítaná meg, majd az új közigazgatási egységekhez igazítaná NUTS II régiókat is, az 1059/2003 számú rendelet elõírásaival ellentétes módon létrehozott NUTS II régiókat akarja közigazgatási hatáskörökkel felruházni és fel akarja számolni véglegesen a történelmileg, kulturálisan, nyelvileg egységes Székelyföldet és Partiumot.  
Az idézett uniós rendelet azt is kimondja, hogy a NUTS osztályozást nem szabad túl gyakran módosítani, annak hosszútávon stabilnak kell lennie. Az ország területi-közigazgatási átszervezése azonban egy jó alkalom, hogy a fent említett hiányosságok kiküszöbölésére, hogy ez által az új NUTS II régiókban a társadalmi kohézió, a régió lakóinak szolidaritása, nyelvi, kulturális, társadalmi, és földrajzi egysége érvényesüljön és nem a román kormány asszimilációs politikai szándéka.    
Ezek figyelembevételével kérjük Elnök úr, a Régiók Bizottsága vitassa meg a székelyföldi önkormányzatok határozatait, véleményezze azokat, és kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átszervezés folyamatát.

             Marosvásárhely 2015.VI.3.

az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács                                              a Székely Nemzeti Tanács

 

Nyílt levél Klaus Iohannis úrnak, Románia elnökének

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

    Tisztelt Elnök Úr!

    Tegnap a Képviselõház - döntõ kamaraként - elfogadta a Területi-közigazgatási egységek saját zászlajának kitûzésére és használatára vonatkozó törvényt. A Székely Nemzeti Tanács már tavaly kifejtette a véleményét ezen törvénytervezetrõl, rámutatva, hogy egyetlen célja van: akadályozni Székelyföld zászlajának a kitûzését.
    Tekintettel arra, hogy az elfogadott törvény még homályosabb megfogalmazásokat tartalmaz mint az eredeti tervezet, megteremtve ezáltal a feltételeit a hatósági visszaéléseknek, kénytelenek vagyunk Önhöz fordulni azzal a kéréssel, hogy ne hirdesse ki ezt a törvényt. A kérésünket a következõkkel indokoljuk:
- Románia 1997-ben (a 199-es törvény által) ratifikálta a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját.
- A Charta alapelveit átvették a 215/2001-es törvénybe is, amelyik a 3 cikkelyben kimondja:
A helyi önkormányzatiság a helyhatóságok jogát és képességét jelzi, a jogszabályok szabta korlátozásokon belül arra, hogy szabályozzák és kezeljék a közügyek egy jelentõs részét saját felelõsségi körükön belül, a helyi lakosság érdekében.
- Nyilvánvaló módon ezen közügyek egyike a település saját jelképeinek (címer, zászló, stb.) elfogadása.
- A Charta 8. cikkelye kimondottan tiltja a központi hatóságok bármiféle indokolatlan beavatkozását a helyi közösség ügyeibe. Márpedig az az elõírás, hogy a helyi közösség által elfogadott zászlót a kormány ellenõrzések kell alávetni pontosan egy ilyen indokolatlan beavatkozás.
- Az Alkotmány 11. cikkelye elõírja, hogy A román állam kötelezi magát arra, hogy pontosan és jóhiszemûen teljesíti azon nemzetközi egyezményekbõl rá háruló feladatokat, melyeknek részes fele.
Ezekbõl egyértelmûen kiderül, hogy azzal, hogy ezt a törvényt elfogadta, a Parlament nem csak az Alkotmányt sértette meg, de egy Románia által ratifikált nemzetközi egyezményt is áthágott.


    Tisztelt elnök úr!

Megállapítható, hogy kisebbségek - elsõsorban magyarok és székelyek - érdekeit védõ személyekkel vagy szervezetekkel való viszonyukban az állam különbözõ hatóságai egyre gyakrabban sértik meg az Alkotmányt, illetve az ország törvényeit, azzal a céllal, hogy korlátozzák, avagy éppenséggel megakadályozzák egyes jogos gyakorlását. Úgy fordulunk Önhöz, mint az Alkotmány és a törvények betartásának garantálójához, illetve az állam és a társadalom közti közvetítõhöz, azzal a kéréssel, hogy ezeknek az eseteknek szentelje az azokat megilletõ figyelmet, illetve hogy tegye lehetõvé, hogy a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége tudjon ön számára egy részletes tájékoztatást nyújtani ezen esetekrõl, illetve azok megoldásának általunk elfogadhatónak tartó módjáról. Ami pedig ezt a konkrét esetet illeti, kérjük hogy ne hirdesse ki ezt az alkotmányellenes törvényt, hanem küldje vissza a parlamentnek azzal a megjegyzéssel, hogy nem kompetensek ilyen téren törvényt alkotni. És hogy következetesek legyünk kérjük azt is, hogy szólítsa fel a kormányt, hogy vonja vissza a 25/2003-as Kormányhatározatot, ami a közigazgatási egységek címereinek az kidolgozását és használatát szabályozza.

Marosvásárhely, 2015.V.15.

              Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke

   
SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro