A magyarellenes közigazgatási reform veszélye nem hárult el!

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

2017 májusában, a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon (Curtea de Apel Bucureşti) jogerősen véget ért az a per, amelyet a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs indított a Diszkrimináció Ellenes Tanács valamint Traian Băsescu, akkori államelnök, Victor Viorel Ponta, akkori miniszterelnök, George Crin Laurențiu Antonescu és Liviu Nicolae Dragnea ellen. A bukaresti bíróság a Székely Nemzeti Tanács elnökének keresetét jogerősen elutasította.

            Az ügy kiváltója a fent jelzett politikusok azon nyilvános és határozott ígérete volt, hogy a közigazgatási reform után nem lesz magyar többségű régió Romániában. Tekintettel arra, hogy Románia területén számos olyan, történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező régió is létezik, ahol a magyar népesség többséget alkot, az államhatalom befolyásos rangú képviselőinek ez a kijelentése előre vetítette a magyar közösség hátrányos megkülönböztetését. A Székely Nemzeti Tanács elnöke (továbbiakban: felperes) ezért a Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz fordult, amely egy alapvető emberi jog, a szólásszabadság joga mögé próbálta elbújtatni az államhatalom közhatóságainak diszkriminatív megnyilvánulását. A Diszkrimináció-ellenes Tanács 2013. október 2-án meghozott határozata ellen a felperes a Bukaresti Fellebbviteli Bírósághoz fordult, egyben bíróság elé idézve a felelős román közhatóságok felsorolt képviselőit. 2014. október 2-i gyűlésén a keresetet a bíróság elutasította, majd ez év májusában a fellebbezést is. 

A bukaresti Diszkrimináció-ellenes Tanács és a bíróság is egyértelműen mellőzte azt a tényt, hogy az alapvető emberi jogok, mint a szólásszabadság joga, az egyéneket illetik meg és nem az államhatalom hatóságait. A felperes minden olyan hivatkozást megcáfolt, amely az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozva próbálta menteni az alpereseket. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata ugyanis az egyének jogait védi az államhatalommal szemben és soha sem fordítva. Ebben a perben ennek a fonák helyzetnek lehettünk tanúi. A bíróság elutasította azt a kérését is a felperesnek, hogy az ügyet mérlegelésre küldjék át az Európai Unió Bíróságának. Ugyanis erre a közösségi jog minden esetben lehetőséget kínál, ha egy tagállam valamely bírósága olyan ügyet tárgyal, ahol szükséges egy uniós jogforrás értelmezése. A felperes keresete a 2000/43 számú, a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló uniós irányelvre épült, és a bíróság a kérés elutasításával nem kívánta kizárni még a látszatát sem annak, hogy ebben a perben politikai döntést fog hozni.

A felperes felhívta mind a Diszkrimináció-ellenes Tanács, mind a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság figyelmét arra, hogy a román államhatalom vezető beosztású képviselői nemcsak a magyar közösség hátrányos megkülönböztetését ígérték meg, befolyásolva és irányt szabva a közigazgatási átszervezés intézményeinek, de ezzel súlyosan sértették Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait is. 

            Az alperesek viszontválaszai, valamint a jogerős bírósági határozat amelynek indoklását még nem kaptuk meg világosan jelzik, hogy Románia nem mondott le egy olyan közigazgatási átszervezésről, amely asszimilációs politikát követ és nyíltan magyarellenes.

Figyelmeztetés mindnyájunknak, hogy erre minden rendelkezésre álló eszközzel fel kell készülnünk!

 

Sepsiszentgyörgy, 2017. június 25.

A Székely Nemzeti Tanács sajtóirodája
SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro