Románia és a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Romániában erõs politikai dogma az, hogy az ország példaértékûen megoldotta a nemzeti kisebbségek védelmét. Azonban ha közelebbrõl megvizsgáljuk a valóságot, megállapíthatjuk, hogy ez az állítás távol áll a valóságtól. Néhány példa erre:

- A Keretegyezmény preambuluma megállapítja, hogy:
Figyelembe véve, hogy az európai történelem megrázkódtatásai megmutatták, a nemzeti kisebbségek édelme alapvetõ fontosságú kontinensünk stabilitása, demokratikus biztonsága és békéje szempontjából
A Belügyminisztérium nemrég bocsátotta közvitára a 2015-2020-as idõszakra vonatkozó nemzeti közrendi és közbiztonsági stratégia tervezetét. Ez a Székelyföld autonómiáját célzó jogos közösségi igényt, a székelyföldi autonómiatörekvést olyan “bûnügyi jelenségnek” nevezi, amely “állandó fenyegetés az állampolgárok jólétére és biztonságára” nézve.

- 1. Cikk
A nemzeti kisebbségek és ezen kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi és mint ilyen, a nemzetközi együttmûködés keretébe tartozik.

Románia 20 évvel ezelõtt aláírta a Keretegyezményt, de valahányszor a magyarországi hatóságok felemelik a hangjukat azért, hogy fenntartsák a Romániában élõ magyar közösség legitim igényeit, a román hatóságok azt a belügyekbe való beavatkozásnak minõsítik és tiltakoznak ellene.

- 4. Cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy számára biztosítják a törvény elõtti egyenlõséget és a törvény általi egyenlõ védelem jogát. Ebben a vonatkozásban minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilos.
2. A Felek kötelezik magukat annak elfogadására, hogy - amennyiben szükséges - megfelelõ intézkedéseket hoznak a gazdasági -, a társadalmi -, a politikai - és a kulturális élet minden területén a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti teljes és hatékony egyenlõség elõmozdítása érdekében. E tekintetben kellõ figyelmet fordítanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek sajátos körülményeire.

- Ezen elõírásokkal összhangban Románia Alkotmánya a 128. cikkelyben rögzíti, hogy a nemzeti kissebségekhez tartozó román állampolgároknak joguk van írásban és szóban használni az anyanyelvüket a bíróságokon, ennek konkrét módját pedig úgy kell megállapítani, hogy az ne jelentsen plusz költséget az érintettek számára.
Ezzel ellentétben az új Polgári Törvénykönyv elõírja, hogy ha egy a romántól eltérõ nyelven készült dokumentumot terjeszt valaki a bíróság elé, akkor ahhoz mellékelni kell annak hivatalos fordító által készített, hitelesített fordítását. Ez esetenként igen nagy plusz költségeket jelent.
- Egy másik megszegése ennek a cikknek az a mód, ahogyan a tanulók megszerezhetik az érettségi diplomát. A román tanulók ezért hat vizsgát kell letegyenek, a nemzeti kisebbségekhez tartozók ellenben nyolcat.

- 10. Cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek elismerik kisebbségi nyelvének szabad és beavatkozás nélküli használatát úgy magánbeszélgetésben mint nyilvánosan, szóban és írásban.
2. A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek által hagyományosan, vagy jelentõs számban lakott területeken, amennyiben azok a személyek úgy kívánják, vagy az ilyen kívánság megfelel a valóságos zükségnek, a Felek erõfeszítéseket tesznek arra, hogy biztosítsák - lehetõség szerint - e személyek és
a közigazgatási hatóságok közötti kisebbségi nyelv használatát elõsegítõ feltételeket.

A Polgári Törvénykönyv fennebb említett elõírásai ezzel a cikkel sincsenek összhangban.


- 11. Cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek azon jogát, hogy család - és utónevét kisebbségi nyelvén használhassa, ugyancsak ennek hivatalos elismeréséhez való jogot, jogrendszerükben szabályozottaknak megfelelõen.
...
3. Olyan körzetekben, amelyek hagyományosan nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által jelentõs számban lakottak, a Felek törekedni fognak arra, hogy jogrendszerük keretében, beleértve, ahol helyénvaló a más Államokkal való megállapodásokat, és figyelembe véve sajátos körülményeiket, a hagyományos helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják, ha megfelelõ igény van ilyen jelzésekre.

Ezen cikk elõírásaival ellentétben, hivatalos dokumentumokban és iratokban (ideértve személyi igazolványokat és útleveleket), a román hatóságok a kisebbségekhez tartozó személyek nevét ékezetek nélkül, csak a latin ábécé betûit használva írják.
A cikk utolsó bekezdése kapcsán megjegyezzük, hogy számtalan eset van, amikor a hatóságok szabályosan vadásznak mindenféle kétnyelvû feliratot (például utcanév-táblákat), s hatalmas (10.000 eurót is meghaladó) büntetésekkel  fenyegetik azokat, akik ilyen feliratokat kihelyeznek.

- 12. Cikk
1. A Felek, ha szükséges, az oktatás és a kutatás területén intézkednek úgy a nemzeti kisebbségeik mint a többség kultúrájának, történelmének, nyelvének és vallásának megismerése elõmozdítására.
2. Ebben az összefüggésben a Felek különösképpen megfelelõ lehetõségeket fognak teremteni a tanítóképzésre és a tankönyvekhez való hozzájutásra és megkönnyítik a különbözõ közösségek tanítói és diákjai közötti kapcsolatokat.
3. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elõmozdítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az oktatáshoz minden szinten a hozzájutás esélyegyenlõségét.

Amint fennebb már jeleztük, ahhoz, hogy megszerezze az érettségi diplomát, egy román tanuló hat vizsgát kell letegyen, egy magyar tanuló ellenben nyolcat. Ez egyáltalán nincs összhangban ezen cikkely utolsó bekezdésével.

- 16. Cikk
A  Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekbõl származnak.

A kormány azon tervei, hogy csupa olyan közigazgatási régiót hozzanak létre, amelyek lakosságának döntõ többsége román nemzetiségû egyáltalán nincs összhangban ezen cikk szellemével.

Rövid következtetés
Sajnos a nemzeti kisebbségek problémáinak példaértékû megoldásának a dogmája távol áll a valóságtól. Az ECRI utolsó jelentése (amit tavaly adtak ki) csak a magyar kisebbség viszonylatában nem kevesebb mint 20 problémát említ meg. Úgy gondoljuk, hogy ünneplés helyett a román hatóságok jobban tennék, ha egy õszinte önvizsgálatot tartanának, majd azt követõen hozzálátnának ahhoz, hogy az Európa Tanács dokumentumait és elveit gyakorlatba ültessék. Ilyen értelemben hadd hívjuk fel a figyelmet a Keretegyezmény preambulumának egy másik mondatára:
abban az elhatározásban, hogy a jelen Keretegyezménybe foglalt elveket nemzeti törvényhozásuk által és megfelelõ kormányzati politikával végrehajtsák.

Kolozsvár, 2015.IV.30.


Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke

------------------------------------------

Készült abból az alkalomból, hogy Románia Külügyminisztériuma, a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel közösen konferenciát szervezett arra való tekintettel, hogy Románia 20 évvel ezelõtt írta alá a Nemzeti Kisebbségek Védelmérõl szóló Keretegyezményt, mely konferenciára a kisebbségi szervezeteket nem hívták meg, jelenlévõ képviselõiknek pedig nem adtak szót, illetve lehetõséget, hogy kérdéseket tehessenek fel.

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro