Izsák Balázs: Nem tabu az autonómia

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Ma már román szövetségesek is segítik a székelység önrendelkezési törekvéseit – mutatott rá a Székely Nemzeti Tanács elnöke


IB-BGD

 

Az autonómiáért küzdő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs mérnök is Bethlen Gábor-díjat kapott pénteken este az Uránia Nemzeti Filmszínházban a névadó erdélyi fejedelem megválasztásának 400. évfordulója alkalmából az uralkodó emlékét őrző alapítványtól.
– A megtiszteltetésen túl mit jelent Bethlen Gábor-díjasnak lenni?
– Annak a munkának az elvégzését, amelynek alapján a díjra méltónak ítéltek, az SZNT küldötteinek a bizalma tette lehetővé. Nem egyedül kaptam ezt a díjat. Rajta háromszáz székely emberrel osztozom. Feladataim töredékét sem tudnám elvégezni a közvetlen munkatársaim nélkül. Ugyanakkor nem egy befejezett munka eredményeképpen kaptuk ezt az elismerést, hiszen a cél, amit kitűztünk, vagyis Székelyföld területi autonómiája még mindig előttünk áll. Viszont egy ilyen díjátadáson lélegzetvételhez juthatunk, erőt gyűjthetünk az újabb lendülethez.
– Az önök által október 27-én Háromszéken szervezett nagy székely menetelés óta is megfigyelhető egyfajta lendületesség. Visszatekintve a történtekre, miként vélekedik, meg tudták ismételni a néhány héttel korábbi példát, amikor a katalánok négyszáz kilométeren vonultak fel függetlenségük elérése céljából?
– Székelyföldi léptékkel mérve igen, megismételtük, és nem fejeztük be. Most azon dolgozunk, hogy feledhetetlenné tegyük, mert ami Bereck és Kökös között történt, az a jövőben is hivatkozási alap kell, hogy legyen. Kiadványokkal és filmmel készülünk a nemzetközi fórumokra.
– Sepsiszentgyörgy szombaton autonómiakonferencia színhelye volt, s a vitában felszólaltak a többségi nemzet politikusai is. Ezzel elkezdődött a várva várt magyar–román párbeszéd az önrendelkezésről?
– Nem mernék ennyire derűlátóan fogalmazni. Tény, hogy olyasmi történt, ami a tíz évvel ezelőtti megalakulásunkkor elképzelhetetlen volt. Most egy asztalnál ültek magyar és román közéleti személyiségek, de a közönség összetétele is vegyes volt, miközben egy tíz éve még tabunak bizonyuló témát boncolgattunk. Ez a konferencia is azt jelezte, hogy ez az idő elmúlt.
– Mi válthatta ki a változást?
– Ebben komoly része volt az SZNT tíz esztendejének. Hiszen egy téma csak akkor válik a közbeszéd részévé, ha azt sikerül a közfigyelem középpontjába állítani, s az SZNT ezt megtette. Sok emberrel – köztük románokkal is – megértettük, hogy az autonómia nem jelent elszakadást, nem sérti az ország területi integritását. Közben olyan román szövetségesekre leltünk, mint Sergiu Constantin, aki az európai autonómiák avatott szakértője, Valentin Stan történész és Catalin Avramescu államelnöki tanácsos.
– Maroknyi szövetséges a nagy támogatottsággal rendelkező kormánypártokhoz képest. Utóbbiakat miként lehet meggyőzni?
– Ez valóban nagy kihívás. A legkézenfekvőbb érvünk a gazdasági és politikai racionalitás: az ország érdeke is autonómiáért kiált. A brit devoluciós törvényt a parlamenti többség szintén ilyen megfontolásból, vagyis a közigazgatási racionalitástól vezérelve fogadta el. Ha körültekintünk Dél-Tirolban, sok olyan olasszal találkozunk, akik elégedetlenek az ottani autonómiával. Az ideális és eszményi autonómiákban létezik ilyen jelenség. Minden románt nem tudunk meggyőzni arról, hogy Székelyföldnek önrendelkezés kell, azt el lehet érni enélkül is.
– Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta önről a laudációjában: „Nem pártpolitikus. Mérnökként vállalt pártoktól független politikai feladatot pártok felett álló közügyben, a székelység közös ügyében, az autonómiáért folytatott küzdelemben.” Miként tudja megőrizni függetlenségét?
– Az SZNT sikerének éppen az lehet a jövőben is a záloga, hogy nem alakulunk párttá. Közképviseletként fogunk működni, nem vagyunk riválisa senkinek a politikai versenyben. Ez nem jelenti azt, hogy közömbösek lennénk a választási eredmények iránt, és itt a jövő évi magyarországi választásokra is gondolunk. Én például szavazni fogok és a székelyeket is erre ösztönzöm. Amikor a magyar alaptörvény előírja, hogy az anyaország felelősséget visel a határon túli magyarokért, azt szeretném, ha a jövő évi magyarországi választásokon a testvéreink megmutatnák, hogy a székelység is felelősséget visel Magyarországért.
(Kristály Lehel – Magyar Hírlap – 2013. november 18., hétfő)

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro