Izsák Balázs beszéde a Magyar Polgári Párt kongresszusán

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Tisztelt Házelnök Úr, tisztelt Pártelnök úr, kedves vendégek, tisztelt küldöttek!

 

Örömmel tettem eleget a meghívásnak, hogy a Magyar Polgári Párt kongresszusán felszólalva elmondjam a Székely Nemzeti Tanács üzenetét, megerősítve azt az együttműködést, amely a Magyar Polgári Pártot, - megalakulásának első pillanatától - hűséges szövetségesünkké tette az autonómia küzdelemben.

Ma minden közéleti pillanatnak, így az Önök tanácskozásának is kiemelt súlyt ad egy sor fontos, küszöbön álló esemény, amelyeknek az előkészületei máris rányomják bélyegüket a közbeszédre. Választási év következik, az idei év pedig a népszámlálás éve, de 2012. április 1-től kell alkalmazni az Európa Parlament és az Európa Tanács 211/2011 számú rendeletét az uniós szintű polgári kezdeményezésre vonatkozóan.

Engedjék meg, hogy ez utóbbival kezdjem. Az Európai Unió tagállamai 2007. december 17.-én írták alán az Unió alapszerződéseit módosító reformszerződést a portugál fővárosban. A Lisszaboni szerződés egyik fontos újítása az uniós polgárok európai döntéshozatalban való aktív részvételi lehetőségének a megteremtése. Egész pontosan az Európai Unióról szóló szerződés 11. pontjának 4. bekezdése értelmében legalább egymillió uniós polgár kezdeményezheti, hogy a Bizottság terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a kezdeményezést jegyző polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra van szükség. Két hónappal a Lisszaboni Szerződés aláírása után, 2008 februárjában a Székely Nemzeti Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében kezdeményez egy uniós szintű szabályozást az Európai Unióban élő, szülőföldjükön őshonos népek és népcsoportok jogaira vonatkozóan, különös tekintettel az önrendelkezés jogára. A végrehajtási rendelet tervezetének ismeretében megerősítettük ezt a szándékunkat, majd a rendelet elfogadása után tartott első munkaülésén, ez év június 3-án a Székely Nemzeti Tanács testületi határozatban is kimondta, hogy élni kíván az Uniós szintű polgári kezdeményezés lehetőségével, hogy az Unió nemzeti sajátosságokat és hagyományokat őrző és sajátos regionális vagy nemzeti identitású közösségei önrendelkezési jogát uniós szintű jogi aktus elismerje, és sajátos jogállást biztosítson az általuk lakott régióknak.”

Ahhoz azonban, hogy a kezdeményezést el lehessen indítani, szükség van arra, hogy az egyes tagállamok a rendelet végrehajtása érdekében megtegyék a szükséges intézkedéseket és erről a Bizottságot értesítsék. Tehát Románia hatóságaira, kormányára is konkrét feladatok hárulnak annak érdekében, hogy a 211/2011 rendelet végrehajtható legyen. Bevallom volt bennem olyan aggodalom, hogy a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése miatt Románia késlekedni fog a szüksége intézkedések megtételével. Ám megnyugodtam az elmúlt napokban, amikor azt olvastam, hogy Románia kormányának egyik minisztere, Borbély László a Székely Nemzeti Tanács nyomdokaiba akar lépni, és részt kíván vállalni a kezdeményezésből. Igaz, amit a miniszter úr a sajtónak elmondott egy kicsit zavaros még. Ugyanis ő azt mondja: „Gyakorlatilag arról van szó, hogy amint az általunk javasolt szöveget az EB-ban elfogadják, Európa bármely állampolgára, egyénileg kezdeményezhet kisebbségi tematikában különböző intézkedéseket. Egyelőre a folyamat elején vagyunk, de úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy hogyan indítunk.”

Nem kívánom elemezni ezt a szöveget, de ha bárki összeveti az EU-ról szóló szerződés 11. pontjával, vagy a 211/2011 számú rendelettel, meg fog győződni arról, hogy miniszter úr igazat szólt akkor, amikor azt mondta, hogy a folyamatnak annyira az elején van, hogy még a tájékozódást sem kezdték meg.  Remélem, amint a Rosia Montana Gold Corporation ügyeinek az elintézése már nem fogja a miniszter urat ennyire lekötni, akkor tájékozódik, és utána majd sürgetni fogja kormányát, hogy az uniós szerződésből fakadó kötelezettségeinek eleget tegyen annak érdekében, hogy Romániában is el lehessen indítani a polgári kezdeményezést jövő év április elsejével.

Számítunk ebben a kezdeményezésünkben is az Önök, a Magyar Polgári Párt támogató együttműködésére. 

Az idei esztendő a népszámlálás éve. Sokan kérdeznek meg minket, mit tanácsolunk, minek vallják magukat a népszámláláskor a székelyek? A világ bármely népéhez tartozzon valaki, olyan nemzetiségűnek kell vallania magát, amilyennek a szüleik, vagy nagyszüleik vallották magukat. A nemzeti hovatartozás vállalása a hűség tanúságtétele, mert minden ember elsősorban a szülein keresztül kötődik ahhoz nemzethez, amelyhez tartozni sors, elrendelés, vagy küldetés éppen. Nem jellemezhető a jó, vagy a rossz jelzőkkel, mint egy kereskedelmi kínálat szabadon választható áruja. Az ember úgy kötődik a nemzetéhez, mint az anyanyelvéhez Csoma Sándor Magyari Lajos verésben: „halálos páncél a kettőnk kötése”. Csak azt tudom mondani hát, vállaljuk büszkén székely származásunkat és a népszámláláskor valljuk magunkat magyarnak.

El kell oszlatni azt a tévhitet is, hogy az autonómia csak akkor illet meg bennünket, ha „székely nemzetiségűnek” vallanánk magunkat. Ugyanis az asszimiláció veszélye nem a többi magyar testvérünk részéről fenyeget, s Székelyföld regionális határai, amelyek nyelvi és kulturális határok is egyben nem a többi magyartól, hanem román többségi honfitársainktól választ el bennünket.

Befejezésül a választásokról ejtenék egy pár szót. Nem nyújtom hosszúra, amit e tárgyról el akarok mondani önöknek, kinyomtatva eljutott minden küldöttnek. Kérem, adják tovább minden székelyföldi önkormányzatnak, és az önkormányzati választások minden jelöltjének. Próbáljuk együtt megértetni a közösséggel, előbb az elvárásokat kell megfogalmazni, és azután az elvárásokhoz kell jelölteket keresni és nem fordítva. Az autonómia, a tudományos meghatározás szerint is azt jelenti, hogy a központi hatalom többlethatásköröket ruház át a regionális hatalomra. Kétszereplős tehát az autonómia megteremtése: egyik szereplő az átadó központi hatalom, másik az átvevő regionális hatalom. Jelen pillanatban a regionális hatalom szerepében a székely önkormányzatok léphetnek fel közös erővel. Választóik akaratát képviselve nekik kell az autonómia küzdelem élharcosává válniuk, nekik kell Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását követelniük, és a meglévő törvényes keretek állandó tágításával is közelíteniük a célt, Székelyföld területi autonómiáját.         

 

                                                                                                Izsák Balázs

                                                                                        A Székely Nemzeti Tanács elnöke

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro