Izsák Balázs beszéde

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Tisztelt küldöttek!

Székely-magyar testvéreim!

Hölgyeim és uraim!

 

            Több mint egy félév telt el a Székely Nemzeti Tanács budapesti ülése óta. Mindannyiunk életéből eltelt egy félév munkával, eredményekkel, vagy a még jobb eredmények reményével. Közvetlenül a gyűlés utáni feladatunk az volt, hogy az elfogadott határozatokat széles körben megismertessük. Ezt részben a sajtón keresztül tudtuk elvégezni, de gondunk volt arra is, hogy eljuttassuk őket Magyarország és Románia Külügyminisztériumának, mindkét kormánynak, az államfőknek, az EU tagállamok, az Egyesült Államok és Oroszország bukaresti nagykövetségeinek. 

Ez alatt az idő alatt jött létre az anyaországban a Székelyföldért Társaság, amely aktívan támogatja az SZNT törekvéseit, segíti magyarországi programjainkat, de ami legfontosabb: élő kapcsolatot teremt az anyaországban letelepedett székelyek és a Székely Nemzeti Tanács között. 

Találkozókat kértünk a budapesti országgyűlés parlamenti csoportjaitól, a találkozók során minden frakcióvezető támogatásáról biztosította a székelyek törekvéseit, és mindenki egyetértett abban, hogy a székelyek autonómiájának ügye felette áll a pártpolitikai vitáknak. Ígéretet kaptunk arra is, hogy Magyarország kormányát nem fogja az ellenzék támadni a Székelyföldnek, az autonómia ügyének nyújtott támogatásért.  

Találkozósorozatot kezdeményeztünk magyarországi önkormányzatokkal. Az eddig lezajlott megbeszéléseken Kerepes, Vác, Érd, Verőce polgármestereivel, több önkormányzati képviselőjével is megfogalmaztuk a célt: a székely-ügy megismertetése az ottani közösségekkel: Ezért a hivatalos találkozókon túl mindenhol a helyi sajtó képviselőivel is találkoztunk, előkészítendő az uniós szintű polgári kezdeményezéshez szükséges aláírásgyűjtést. 

Részt vettünk két Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésein. A testület a javaslatunkra döntött úgy, hogy kezdeményezi törekvéseinek beillesztését a nemzeti együttműködés rendszerébe. Jó hír, hogy a Magyar Koalíció Pártja is kérte a felvételét a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsba, kérésének jóváhagyása mai napirendünkön szerepel.

Részt vettünk a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának márciusi ülésén, javaslatunkra az elfogadott zárónyilatkozat ismét leszögezte, hogy a határon túli nemzetrészek megmaradásának egyetlen záloga az autonómia. A mi szempontunkból fontos részt idézem:

„A KMKF természetesnek tartja, hogy az ország régióinak átalakítása kizárólag a szubszidiaritás alapelvének, valamint a regionalizmust szabályozó uniós szabályoknak, az érintett közösségek akaratának és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak figyelembe vételével történhet meg. Ezek a szabályok előírják a történelmi- kulturális tényezők figyelembe vételét a régiók kialakításánál.

A KMKF a határon túli magyar közösségek jogainak hosszú távú biztosítékát a különböző autonómia-formákban látja, beleértve a területi autonómiát is.”

Szintén márciusban emlékeztünk meg a Székely Vértanúkról, amelyre az idén - a települési székely tanácsoknak köszönhetően - először érkeztek Székelyföld minden részről résztvevők. Ezen az ünnepségen vette át Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke a Székely Nemzeti Tanács kitüntetését, a Gábor Áron díjat. Engedjék meg, hogy felidézem Kövér Lászlónak, a székely autonómiatörekvéssel kapcsolatban elmondott szavait:

„Azért támogatja Magyarország, a magyar állam az erdélyi magyarság, a székelység  autonómiatörekvését, mert amit Önök akarnak, az   jogszerű, célszerű és korszerű. Az a szerves fejlődésbe  ágyazódik, az  következik a múltból, de az következik a jövő, a megmaradás parancsából is, ez a nemzet érdeke, de mindenekfölött a mindannyiunk életét meghatározó és irányító gondviselő Isten akarata is ez.”

Ezt követően a magyar országgyűlés elnöke a második Vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciójából idézte a következő nagyon fontos mondatot:

"Ha a földi valóságok autonómiáján azt értjük, hogy a teremtett dolgoknak, maguknak a közösségeknek is, megvannak a saját törvényeik és értékeik, melyeket az embernek lépésről lépésre föl kell ismernie, alkalmaznia és rendeznie kell, akkor az autonómia követelése erkölcsileg teljesen kifogástalan; amit nemcsak korunk emberei igényelnek, hanem a Teremtő akaratának is megfelel." 

Legyenek a fenti idézetek mindannyiunk tanulságára, hogy Istenbe vetett hittel, az  anyaország iránti bizalommal és hűséggel küzdjünk a szabadságért, Székelyföld területi autonómiájáért.

Tisztelt küldöttek!

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a magyar országgyűlés szakembereivel, hiszen szükségünk van a tudásukra, a tanácsaikra az EU-s állampolgári kezdeményezéshez is.

Részt vettünk az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének bozeni konferenciáján Dél-Tirolban. Első alkalommal hangzott el az EBESZ egyik fórumán, hogy Székelyföldet megilleti az autonómia. Ezúton is köszönjük Nagy Andor képviselő úrnak, az EBESZ magyar delegációja tagjának, határozott hangú, okos felszólalását. .

Tisztelt küldöttek, kedves vendégeink!  

Engedjék meg, hogy az elmúlt félév gyorsmérlege után a napokban zajló és a közelgő választási évet előrejelző, a brüsszeli Székelyföld irodához kötődő műbotrányról ejtsek néhány szót. Először is hasznosnak, fontosnak és jogszerűnek tartom az iroda megnyitását, amely nemcsak Székelyföld, de egész Románia érdeke is. Ugyanakkor kifejezem azt a reményemet, hogy az iroda megnyitása nemcsak a közelgő választási évnek szól, és nemcsak az uniós források megszerzése a célja, hanem azok a demokrácia kiszélesítését jelentő célok is, amelyeket a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma is megfogalmazott, és amelyeket nem véletlenül idéztem. Remélem, hogy ez az iroda meg fogja jeleníteni Székelyföld sajátos regionális érdekeit, amelyek közül az első és legfontosabb Székelyföld területi autonómiája. Remélem, hogy ez az iroda meg fogja jeleníteni Székelyföld népének népszavazáson is kinyilvánított akaratát: igényli Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását. Köszönöm mindannyiunk nevében Magyarország kormányának, hogy ennek az irodának a támogatását felvállalta. Úgy gondolom, hogy ez a támogatás, természetes következménye annak történelmi jelentőségű kijelentésnek, amelyet Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor tett, és amelyet épp itt, ebben a teremben szintén a magyar országgyűlés elnöke, Kövér László idézett: 

„Magyarország kormánya a jövőben sem fogja a nemzetpolitikai célokat külpolitikai érdekeknek alárendelni.”   

Köszönjük.

Ugyanakkor érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartom Románia külügyminiszterének azt a kijelentését, amely szerint Székelyföld, mivel közigazgatási egységként a létezését törvény nem szavatolja, ezért nem is létezne. Székelyföld igenis létezik, eleven történelmi és társadalmi valóság, amelynek határait egy történelmi folyamat jelölte ki, és amelyek ma nyelvi határok is egyben, hiszen Székelyföldnek saját regionális nyelve a magyar nyelv, szabad használatának szavatolására pedig Románia a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának ratifikálásával kötelezettséget vállal.  

Tisztelt küldöttek, a javaslatom az, hogy tekintsük egy botlásnak a külügyminiszter úr kijelentését, és inkább abból a levélből induljunk ki, amelyet Románia Külügyminisztériuma a Székely Nemzeti Tanácsnak küldött. És most kimondottan az előremutató, az együttműködést szolgáló mondatait idézem a levélnek.

„Osztjuk azon álláspontjukat, hogy az európai közösség szintjén védeni kell, és fel kell mutatni a kulturális sokszínűséget… Amúgy ezzel folyamatosan foglalkozik a nemzetközi közösség, amint ez kitűnik a Helsinki Zárónyilatkozatból, a Kisebbségi Keretegyezményből, vagy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájából. Ugyanakkor az Európai Unió szerződésének 3. cikkelye megállapítja, hogy ez "tiszteletben tartja Európa gazdag kulturális és nyelvi változatosságát és gondoskodik arról, hogy a kontinens kulturális örökségét védje és gazdagítsa.”

Eddig az idézet.

Nyilvánvaló, ha Székelyföld többségi, székely-magyar lakossága nem használhatja szabadon, korlátozások nélkül az anyanyelvét, ha a székelyföldi hatóságok nem fogadnak el magyar nyelvű beadványokat, ha bármilyen formában korlátozzák a szabad nyelvhasználatot, akkor éppen Európa kulturális sokszínűsége sérül, amelynek védelmét Románia külügyminisztériuma a nekünk küldött levelében is felvállalja.   

 De Románia kötelezettséget vállalt az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére is, az ajánlás pedig 11. cikkében előírja a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy azokban a régiókban, ahol többséget alkotnak, sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges jogállással rendelkezzenek. Nos, az a régió, amelyben mi többséget alkotunk, és amelyre Románia kötelezettségvállalása vonatkozik, éppenséggel Székelyföld. Hogyan tudná tiszteletben tartani ezt a kötelezettségvállalását a román állam, ha vezető politikusai kétségbe vonják a létezését?   

Éppen Románia Külügyminisztériumának a Székely Nemzeti tanácshoz írott levele emlékeztet a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájára, és azokra a kötelezettségekre, amelyek abból Romániára nézve következnek! Hogyan tudja teljesíteni a vállalt kötelezettségeit Románia, ha a magyar nyelvnek, mint Székelyföld saját nyelvének a regionális nyelvi határait sem kívánja elismerni?

Tisztelt küldöttek, kedves vendégeink! 

Csak megerősíteni tudom: tévedés, botlás mindegyik kijelentés, amely a nekünk küldött levéllel sincsen összhangban. Mi a viszontválaszunkban, kértük a külügyminiszter úrtól, hogy fogadja a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét, mert meggyőződésünk, hogy a párbeszéd és az együttműködés a jövő útja.     

Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy Magyarország és Románia között a jószomszédi viszony fennmaradjon, tartós legyen, és az őszinte együttműködés szándéka jellemezze. Ennek előfeltétele, hogy a két ország közötti alapszerződésnek megfelelően a mi jogaink védelme, azok intézményi garanciáinak megteremtése kerüljön be a két ország közötti államközi együttműködésbe, a kölcsönös tájékoztatás, a kölcsönös bizalomépítés jegyében, amint azt a Székely Nemzeti Tanács budapesti gyűlésén elfogadott határozataiban megfogalmazta.    

Befejezésül engedjenek meg egy nagyon rövid visszatekintést a Székely Nemzeti Tanács alakulásának kezdetére. Közvetlenül az alakuló ülésünk után egy vezető erdélyi magyar politikus minősíthetetlen szavakkal illetett minket, s hosszú időn keresztül politikai riválist sejtett bennünk. Mi azonban nem pozíciók megszerzését tűztük ki célul, hanem Székelyföld területi autonómiájának a közképviseletét, de ehhez magát a közéletet kellett átalakítanunk. És ez sikerült. Ma a székely zászló általánosan elfogadott, és nemcsak a Magyar Polgári Párt székházain látni, hanem egy-egy RMDSZ székházon is megjelenik már. Megalakult az RMDSZ-en belüli székelyföldi pártstruktúra, és a megyei tanácsok Székelyföld képviseletére irodát nyitnak Brüsszelben. Ezek jó dolgok. Hiszen, ha azt akarjuk, hogy Székelyföldnek autonómiája, azaz regionális parlamentje és kormánya legyen, ahhoz regionális szintű pártokra is szükség van, és komoly külképviseletekre.

Ez is az Önök munkájának az eredménye. Hiszen ha Önök nem járják a népszavazás során Székelyföld falvait hóban, esőben, fizetség nélkül, néha szitkot, néha gúnyt tűrve, akkor ezekre mind nem kerül sor. A politikai közbeszéd alakítója, a magyar közélet átformálójává tette az Önök munkája, a mi közös munkánk a Székely Nemzeti Tanácsot, a székely falvak és városok népének akaratából.

Kísérje Isten áldása a jövőben a Székely Nemzeti Tanács minden küldöttének munkáját, hogy a szabadság intézményeit népünk számára megteremtsük a Székelyföldön. 

Marosvásárhely 2011. június 3.      

 

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro