Kövér László: Az autonómia jogszerű, célszerű és korszerű

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Az autonómia jogszerű, célszerű és korszerű – fogalmazta meg Marosvásárhelyen Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki a Kultúrpalotában vette át a Székely Nemzeti Tanács által odaítélt Gábor Áron-díjat. A székelyek örök szabadságvágyának helyszíne a Posta-rét – utalt beszédében a székely vértanúkra a házelnök. Az 1854. március 10-én kivégzett széki főparancsnokok története a negyvennyolcas szabadságeszmék továbbélését példázza. A székelyek szabadság és önrendelkezés iránti vágya lehetett az a titokzatos erő is, ami 8 évvel ezelőtt újraélesztette a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy immár a XXI. század kihívásaihoz igazodva képviselje a székelyföldi magyarok önrendelkezés iránti vitathatatlan jogát.

Kövér László házelnöki minőségében először látogatott Erdélybe a március 15-i ünnepet megelőző napokon. Feszes programjának első állomása volt Marosvásárhely, ami jelképes üzenettel bír, hiszen a Kultúrpalotában szombat este minden széki küldött otthon érezhette magát. Kennedy elnök híres berlini mondatának analógiájaként („Ich bin ein Berliner”) Kövér László is vásárhelyivé vált a székely főváros magyarsága szemében. A házelnök látogatása ugyanakkor az összetartozás üzenetét is hordozza. Küldetést teljesített Kövér László, amikor tavaly november 19-én újabb téglát távolított el a megosztás mesterséges falából és az Ország Házát a Nemzet Házává emelte. Mindemellett kezdeményezője volt az állampolgársági törvénynek és a trianoni évfordulót a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánító jogszabálynak. Székelyföldi emlékművek, szobrok tucatja bizonyítja elkötelezettségét. Izsák Balázs szavaival: érti és érzi a székelyek gondolatvilágát. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke laudációjában úgy fogalmazott: rendkívüli emberek számára mindig rendkívüli feladatokat rendel a sors.

A díj átvétele után természetesen adódik a kérdés: mit jelent a kitüntettnek mindez?

– Beszédemben is igyekeztem megfogalmazni, de ezt nem olyan könnyű visszaadni, mert azon túl, hogy az embert barátai megtisztelik, még mindenféle múltbéli nagy emberekhez is hasonlítják. Ez megható és túl személyes, minthogy egy politikus közhelyszerű köszönetet mondjon válaszképp. Annyit mégis szeretnék megjegyezni, hogy nem vagyok én ehhez hozzászokva. Szülővárosom, Pápa díszpolgára vagyok és ezután a székely közösségtől kapni egy kitüntetést, igen nagy megtiszteltetés. Ez a díj az elkövetkező feladatokhoz is erőt fog adni. Ugye a politikusoknak vannak bizonyos előnyei, amit az emberek irigykedve figyelnek, de megadatott az is, hogy személyes meggyőződése és életfelfogása, lelkiismerete szerinti dolgok iránt is cselekedni tudjon ereje és képessége szerint. A politikus tetteiről nem mindig kap visszajelzést. Különösen a nagypolitikában, országos, vagy ha úgy tetszik nemzeti ügyekben. Könnyebb a helyzete egy polgármesternek, aki nap mint nap találkozik emberekkel, beszélget velük, visszajelzést kap arról, jól csinálja-e vagy éppen nem jól. Az országos politikában viszont az ember, ha elrontott valamit, az rögtön látszik, ha jót sikerül cselekednie, annak eredményei évek múlva, esetleg még később érnek be. Ezért fogom fel ezt a díjat direkt visszajelzésként, kifejezetten bátorító gesztusként, ezért külön is köszönöm, hogy ebben részem lehetett.

Jóérzéssel tölti el Erdélyben az embereket, hogy végre a nemzeti vonal kerekedett felül Magyarországon. Sajnos az elmúlt időszakban nem mindig volt ez elmondható. Mit üzen mostani látogatása Marosvásárhely és Székelyföld számára?

– Hivatalosan ez az első utam. Beiktatásom után már többször jártam itt, hiszen baráti szálak fűznek erdélyi, székelyföldi emberekhez. Remélem, hogy ezentúl is gyakran jöhetek majd. Most házelnöki minőségemben vagyok itt. Ami az üzenetet illeti, az március 15-e előtt néhány nappal mindenképpen az összetartozás gondolatát hordozza. Ez a világon élő magyarok mindenikének ünnepe. Magyarország hivatalos ünnepe nem ezen a napon van. Az államalapítás ünnepe augusztus 20-án van és húsz éve október 23-án is hivatalosan ünnepelünk. Az is igaz, hogy az 1956-os forradalom is túlgyűrűzött a mai Magyarország határain, de negyvennyolcban volt érzékelhető először a szó szoros értelme szerinti nemzeti egység. Minden egyes alkalommal, amikor egy magyarországi politikus a határokat átlépi, a határainkon kívül rekedt közösséget felkeresi, akkor az összetartozás üzenetét hordozza.

Sajnos még erdélyi magyarok is gyakran aggódva hivatkoznak a jószomszédi viszonyra az erőteljesebben felvetett nemzeti érdekek hallatán. Nem tart attól, hogy az autonómia ügyének felvállalásával a hivatalos magyar politika olajat önt a tűzre?

– Voltak sokan a múltban olyan politikusok, akik úgy gondolták: meghunyászkodással, az őszinteség feladásával vagy éppenséggel a nemzeti érdek feladásával szerezhetünk magunknak jó pontokat, jó szomszédokat, barátokat, tisztelőket és szövetségeseket. Az önfeladás, a megalázkodás, a meghunyászkodás sosem hoz őszinte barátságokat és sosem ér el az ember így egy nemzettel vagy egy országgal szemben tiszteletet. Épp ellenkezőleg, a megaláztatásokat és a megvetést váltja ki abban, aki ezt kívülről nézi. Barátságokat és szövetségeket csak saját értékeink és igazunk tudatában és ennek képviseletében lehet szerezni. A politikában egyébként soha se mondd, hogy soha. Olyan nincs, hogy soha nem ismerik el az erdélyi emberek autonómiáját, vagy éppenséggel a felvidéki vagy délvidéki testvéreink önrendelkezését. A világ változik, ráadásul jó irányba. Persze sok tekintetben rossz irányba, de ebben az egyben a jó irányba. Azt bátran állíthatom, hogy a gazdasági problémák, válságok közepette, Európa fennmaradásának érdekében és az Európai Unión belüli fennmaradás érdekében is egyre világosabb, hogy össze kell fognunk szomszédainkkal is, vagy velük elsősorban. Csak együtt tudjuk megválaszolni és megoldani azokat a nagy kérdéseket, amik az európai népek közössége előtt állnak, és ha ez így van, akkor előbb vagy utóbb az a bizalom is megszületik a különböző népek között, amely lehetővé teszi, hogy elismerjük egymás természetes jogait. Magyarország megpróbál jó példával elöl járni. Eddig is sokat tett ennek érdekében. Dacára annak, hogy nincsenek olyan népes kisebbségei, mint mondjuk a romániai magyarság, mégis megteremtette, Közép-Európában egyedülálló módon a kulturális autonómia intézményét, ennek továbbfejlesztése érdekében hajlandóak vagyunk bármikor bárkivel tárgyalni, vitatkozni. Most állunk az alkotmányozási folyamat előtt, amiben talán tovább is tudunk lépni. Meg fogjuk teremteni az összes magyarországi kisebbség parlamenti képviseletét. Az érintettek bevonásával, de szívesen várunk tanácsokat a hivatalos politika részéről is, vagyis a szomszédos államok részéről. Remélhetőleg előbb-utóbb feladják azokat a görcsöket, amelyek csak a politikusokban vannak, mert az egyszerű emberek szintjén ezek nem léteznek ilyen mélyen.

Külpolitikai téren milyen mozgástere van a kormánynak?

– Fontos a nemzetközi közvélemény megnyerése, de csakis konkrét célok mentén tudunk lobbizni. Nem élhetünk abban a tévképzetben, hogy majd valaki megoldja helyettünk problémáinkat. Ugye a két világháború között a revíziós politikához megpróbáltak szövetségeseket keresni. Aztán jött az internacionalista rendszer. Kiderült, hogy ez nemcsak téveszme, de hazugság is volt. Csehszlovákia, Jugoszlávia vagy éppen Románia példája ékes bizonyítéka a nemzetiségek elnyomásának. Aztán jött az EU – amikor azt gondoltuk, hogy majd az Unión belül megoldódnak ezek a kérdések. De sajnos erre is van ellenpélda. A tanulságot viszont megfogalmazhatjuk: ki kell használni a kereteket, és ezen belül érvényesíteni jogainkat. Ha az autonómiára kérdezett rá, hát igenis van precedens bőven erre az EU-n belül. Ezekre hivatkozni lehet, de a kérést nekünk, pontosabban az itteni közösségnek kell megfogalmaznia, mi pedig ezt maximálisan támogatjuk.

Olyan politikai osztályra van szükség, amely nem csak választási szlogenként használja, hanem következetesen képviseli is az autonómia-igényt. Kérni kell, ahol lehet, tudatosítani kell ezt az igényt, akkor eredmény is lesz.

Biró Zsolt
www.kozpont.ro
SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro