Az alkotmányossági tévhit

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Izsák Balázs

Van egy makacsul visszatérő tévhit azoknak a hamis érveknek a sorában, amelyekre az autonómia ellenében szokás hivatkozni. Eszerint Székelyföld területi autonómiája ellentétes Románia hatályos alkotmányával. Ennek éppen az ellenkezője az igaz: a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia parlamentje elé terjesztett törvénytervezetnek, Székelyföld autonómia statútumának megvan az alkotmányos alapja. A statútum tizenkettedik pontja hivatkozik is erre: Székelyföld autonóm régió a jelen törvény alapján jön létre az Önkormányzati Tanács megalakulásakor, mely autonóm közigazgatási hatóságot, az Alkotmány 117. szakasza (3) bekezdésének, valamint a szerves törvénynek számító jelen Statútum előírásainak alapján, a régió szavazati jogú polgárai szabad és általános választással, titkos és közvetlen szavazással hozzák létre.

Ezek után nézzük meg, mit tartalmaz az alkotmányos előírás, amire a tervezet hivatkozik. Íme: „Autonóm közigazgatási hatóságokat szerves törvénnyel lehet létrehozni.” 1

Akik nem ismerik a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetét, és az alkotmány idézett rendelkezését, azok az alkotmány első szakaszával érvelnek az autonómia ellen, amely kimondja, hogy Románia egységes, oszthatatlan, szuverén nemzetállam.2

Nyilvánvaló, hogy egy autonóm közigazgatási hatóság létrehozása az alkotmány alapján nem sérti és nem is sértheti az alkotmányt, ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az alkotmányos előírások között nem lehet ellentmondás.

Ahhoz azonban, hogy az alkotmányossági ellenérvet lebontsuk, s vele a tévhitet eloszlassuk, meg kell vizsgálni magát a sokat vitatott kifejezést: nemzetállam. Áttekintve az Európai Unió tagállamainak alkotmányait, elmondható, hogy Románia az egyetlen, amely nemzetállamként határozza meg önmagát. Ennek legfontosabb következménye, hogy a nemzetállam fogalmának nincsen gyakorlatban használható, tehát a nemzetközi közösség által általánosan elfogadott meghatározása a nemzetközi jog gyakorlatában. Még a nemzetállam fogalmának történelmi hazája, Franciaország is „csak” oszthatatlan, világi, demokratikus és szociális köztársaság.

Ha azt nem is lehet megmondani, hogy alkotmányjogi értelemben mi egy „nemzetállam”, azt el lehet mondani viszont, hogy mi nem lehet, azaz a fogalom milyen értelmezései nem egyeztethetők össze a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival.

A fogalomnak nem lehet olyan értelmezést adni, amely az állampolgárok valamely csoportját, legyen az akár többségi is, valamilyen előnyben részesíti, az állampolgárok más csoportjaival szemben. A diszkrimináció számos nemzetközi egyezményben rögzített tilalmából az következik, hogy egy demokratikus ország egyenjogú állampolgárok közös hazája. Következéskép Románia nemzetállami jellegének alkotmányos rögzítése nem értelmezhető úgy, hogy a román nemzetiségű állampolgárok bármilyen előnyt élvezhetnek a nem román nemzetiségűekkel szemben. Ilyen megközelítésben az egyedül megengedett értelmezése a nemzetállam fogalmának az lehet, hogy Romániában az állami szuverenitás egyedüli letéteményese az ország állampolgárainak közössége. Ezt különben az alkotmány harmadik cikke is megerősíti, amely tételesen ki is mondja: a nemzeti szuverenitás a román népé3. A fenti érvelés logikája szerint a román nép, mint alkotmányjogi terminus sem értelmezhető másként, mint román állampolgárok közössége.

Ez a megközelítés figyelhető meg Spanyolország alkotmányában, amely első cikkének második szakaszában kimondja: „A nemzeti szuverenitás letéteményese a spanyol nép, amelytől az államhatalom származik”.4

A második cikk viszont már az autonómiához való jogot ismeri el: „Az alkotmány, amely a spanyol nemzetnek, valamennyi spanyol közös és oszthatatlan hazájának a felbonthatatlan egységén alapul, elismeri és garantálja a nemzetet alkotó nemzetiségek és régiók önkormányzathoz való jogát és a közöttük meglevő szolidaritást.”5

Katalónia autonómia statútuma pedig katalán népről beszél, és kimondja, hogy Katalónia önkormányzása a katalán nép történelmi jogára épül,6 évszázados intézményeire és a katalán jog hagyományaira. A Cortes nem látta alkotmányossági akadályát annak, hogy Katalónia autonómia statútumát törvénybe iktassa, mivel nincs ellentmondás aközött, hogy a nemzeti szuverenitás a spanyol népé, és aközött, hogy Katalónia önkormányzása a katalán nép történelmi jogára épül.

Amíg az alapvető emberi jogok, – például az élethez való jog – az ország területén élő személyeket mind megilletik, addig a polgári és politikai jogok nagy része csak az ország állampolgárait illeti meg. Így az önrendelkezés joga is megilleti az ország minden román állampolgárokból álló közösségét, tehát a szülőföldjén, Székelyföldön őshonos székelységet is.

Következésképp az alkotmány első cikkével nem ellentétes Székelyföld autonómia statútuma, mivel az ott élő polgárok az autonóm régió létrejötte után is megmaradnak román állampolgároknak, a régió autonómiáját szavatoló törvény az ország egyik szerves törvénye, a regionális parlament szerepét betöltő Önkormányzati Tanács pedig az alkotmány 117. cikke alapján működő autonóm közigazgatási hatósága lesz Romániának.

A másik kifogás – a népszavazási perek során hivatkoztak rá a kormánymegbízottak, – az alkotmány harmadik cikkének, harmadik szakaszára épül, amely kimondja, hogy közigazgatási szempontból, az ország községekből, városokból és megyékből áll.

Felmerül az a kérdés, hogy azok a területi hatáskörrel és közhatalommal felruházott intézmények, amelyek nem szerepelnek az alkotmányban, azok értelemszerűen alkotmányellenesek? Nyilván nem. Nem lehet annak tekinteni sem a fejlesztési régiókat, sem a határon átnyúló együttműködés intézményeiként működő euró-régiókat. Ezt az érvet használta következetesen különben Kincses Előd a székely önkormányzatok védelmében a népszavazási perek során.

Következtetésképp el lehet mondani, hogy Székelyföld autonómia statútuma nem ellentétes Románia hatályos alkotmányával, így parlamenti elfogadásának nincsen alkotmányos akadálya.

A fenti érvek nem jelentik azt, hogy egy nem lenne jó, nem lenne hasznos egy olyan alkotmányos reform, amely nemcsak megengedi Székelyföld önkormányzását, de az ország általános decentralizációjának keretén belül a spanyolhoz hasonló alkotmányos feltételeket teremtene a területi autonómiának. Különösen fontos ezt most hangsúlyozni, amikor a kormányprogramban megjelenik az alkotmánymódosítás szándéka.

De ha nem hoz számunkra kedvező változást egy alkotmányos reform, akkor is tudnunk kell, nincs használható érv Székelyföld önkormányzása ellen Románia hatályos alkotmányában. Rendkívül fontos ezt tudatosítani közösségünk tagjaiban, hogy senki ne menjen be közülünk a hamis érvelésnek abba csapdájába, amelyet az autonómia elfogult ellenzői állítanak nekünk. Ám ha makacsul ragaszkodnak ehhez a tévhithez a román közélet meghatározó személyiségei, fel lehet kérni a Velencei Bizottságot, döntse el, értelmezhető-e ellentétesen Románia nemzetközi kötelezettségeivel, az Európa Tanács ajánlásaival, a nemzetközi jog normáival Románia Alkotmányának első cikkelye.

Krónika – Szempont, 2010. január 8-10


__________________________________________________________________
1 Autorităţi administrative autonome se pot înfiinţa prin lege organică. (a szövegben szereplő idézetek nem hivatalos fordítások)
2 România este stat naţional, suveran şi independent, unitar şi indivizibil.
3 Suveranitatea naţionala aparţine poporului român, care o exercită prin organele sale reprezentative, constituite prin alegeri libere, periodice şi corecte, precum şi prin referendum.
4 La soberanía nacional reside en el pueblo español, del que emanan los poderes del Estado.
5 La Constitución se fundamenta en la indisoluble unidad de la Nación española, patria común e indivisible de todos los españoles, y reconoce y garantiza el derecho a la autonomía de las nacionalidades y regiones que la integran y la solidaridad entre todas ellas.
6 El autogobierno de Cataluña se fundamenta también en los derechos históricos del pueblo catalán, en sus instituciones seculares y en la tradición jurídica catalana.

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro