Izsák Balázs megválaszolta az erdely.ma olvasóinak kérdéseit

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Izsák BalázsIzsák Balázs válaszai alább. Egyenlőségjellel (=) kezdődnek.

pityóka
Kedves Balázs!

1. Kicsit távolabbról kezdeném:
2007. december 10., Krónika: „A „Székelyföldi termék” márkanév levédését javasolja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete."
2009. március 03., Erdély Ma: „Székely termék márkanévvel kívánjuk el- látni a székelyföldi termelők által előállított termékeket, terményeket, amennyiben azok valóban hagyományos termékek, és megfelelnek a márkanév által előírt arculatnak és szabványnak – jelentette be Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke... Ezzel párhuzamosan kezdeményezték a Székelyföldi márkanév bejegyzését is, ezt a kezdeményezők szerint megkaphatná minden termelő a történelmi Székelyföld területén."
Azóta megismerhettük a www.szekelyfolditermek.ro honlapot, illetve annak angol változatát, a www.sicproduct.eu -t.

Hol áll most ez az ügy? Ki védetett és mit? Milyen termék/szolgáltatás kaphatja meg valamelyik márkanevet? Kik lesznek azok, akik ezt elbírálják, és milyen szempontok alapján lesznek kiválasztva ezek a személyek? Milyen módon lesznek a nyilvánosság elé tárva ezek a dolgok, illetve a székely(földi) termékek?
= A Székelyföldi Termék márkanév ötletgazdája Gazda Zoltán, aki akkor éppen az MPP sepsiszéki alelnöke volt, most Sepsiszék Székely Tanácsának elnöke is. Több cikk is megjelent, sőt, nyilvános vita is zajlott erről a kérdésről, a kezdeményezést Borboly Csaba is felkarolta. Az ötletgazda elnökletével öt magánszemély egyesületet jegyzett be és elindult a márkanév hivatalos levédése a madridi székhelyű nemzetközi márkahivatalnál (OHIM). Az SZNT tehát testületileg nem részese a projektnek, ám minden támogatást megad a gazdasági értelemben rendkívül fontos márkanév bevezetésére.

2. Hogy áll a .sic legfelsőbb tartománynév bejegyzésének helyzete, hány aláírásnál tartunk? Mikor cserélhetem le az autómon a mostani térképes SIC-matricát egy sima fekete-fehérre?
= Ha rajtam múlna, akkor holnap reggel. De komolyra fordítva a szót: túlléptük a 30.000 aláírást. A műszaki háttér készen áll, a .sic legfelső tartománynév működtetésére, a jogi hátteret kell megteremteni. Ez a Pontsic Alapítvány bejegyzését jelenti, aki kezelője és szabályozója lesz a tartománynévnek. Az alapítvány lesz tulajdonképpen a legfelső tartománynév gazdája, a működési szabályzat kidolgozója, aki a műszaki hátteret biztosító szolgáltatóval a szerződést megköti, és aki a hatáskörét az autonóm Székelyföld létrejöttekor – ez is eljön rövidesen – átruházhatja az Önkormányzati Bizottságra. Remélem, hogy 2010. első negyedévében az ICANN minden feltételének meg tudunk felelni, hogy internetes honlapok működhessenek sic kiterjesztéssel.

3. Mi az, amire az előbbiekben nem kérdeztünk rá, de el szeretnéd mondani?
Köszönjük, hogy elfogadtad a felkérést, és hogy lehetőleg hamar válaszolsz.
= Zajlik a vita internetes fórumokon, miért nem tagja az SZNT az EMEF-nek. Folynak a találgatások, és az értelmezések, mikor, melyik interjúban, mit mondtam. Az erre vonatkozó kérdezés lehetőségével itt, ezen a fórumon viszont senki nem élt. Hadd válaszoljak akkor innen a találgatóknak.
A Székely Nemzeti Tanács parlament jellegű közképviseleti szervezet. Döntéseit a saját ülésein hozza. Vagy elmehet egy országgyűlés elnöke, és más intézményekben, szervezetekben alkothat például törvényt másokkal? A párbeszéd jegyében? Ugye nem? A Székely Nemzeti Tanács egyetlen szervezeti keretben hozhat döntéseket, a saját ülésein. Az elnök, az Állandó Bizottság támogatásával pedig végrehajtja ezeket a döntéseket. Elképzelhetetlen, az hogy az SZNT kidolgoz és elfogad egy törvénytervezetet, az elnök pedig fogja magát, elmegy más szervezetekkel, más tervezeteket kitalálni. Ezt nem érteni, no ez az igazi politikai rövidlátás.

Baróti Bede
Tisztelt Elnök úr!

Bizonyára ismeri azt a nemrég napvilágot látott Állásfoglalást a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés tárgyában, amelyet EMNT Elnöki Kabinete adott ki, Toró T. Tibor alelnök úr aláírásával.
Mi az Ön véleménye az ebben olvasható következő mondatról?

Az EMNT határozott álláspontja, hogy Székelyföld területi autonómiája az egész erdélyi magyarság és azon belül a székelység közös ügye, és azt kisajátítani vagy arra rátelepedni senkinek, sem pártnak, sem egyéb szerveződésnek nincs joga.
= Kár, hogy az alelnök úr megfogalmazása egy kicsit homályos. Ugyanis, ha tiszteletben tartjuk a szubszidiaritás elvét, – amit a többségtől is elvárunk – akkor azt kell kimondani, hogy Székelyföld autonómiájáról maguk a székelyek, Székelyföld lakói illetékesek dönteni. A kinyilvánított székely közakaratot támogatni pedig erkölcsi kötelessége minden magyarnak, de nincs joga kisajátítani, vagy rátelepedni arra. Ezzel a kis kiigazítással tekintem igaznak az EMNT alelnökének kijelentését.

bicskás székely
Tisztelt Elnök úr!

1. Amint bizonyára ön is olvasta, a Hargita megyei prefektus azzal indokolja a rovásírásos helységnévtáblák kihelyezésének szerinte törvénybe ütköző voltát Csíkszeredában, hogy a városban a népszámláláskor csak alig 150-en vallották magukat székelynek, tehát nincs meg a 20%.
= A rendszerváltás hajnalán egy nyugdíjas román rendőrtiszt mondta az apámnak:
- Tanár úr, veszélyes idők jönnek. Most lehetőség nyílik arra, hogy szövetséget kössön az értelem és az érdek, és ennél szörnyűbb, veszélyesebb szövetséget elképzelni sem lehet.
- A világ civilizált felét az értelem és az érdek vezeti. Én életem nagyobb részét – mondta az apám hirtelen támadt indulattal – olyan országban éltem le, amelyet az ostobaság és a rosszindulat szövetsége irányított.
Nos, ebben az értelemben nem ment végbe Romániában a rendszerváltás, az ostobaság és a rosszindulat összefonódása lépten-nyomon kiütközik ma is az államhatalom képviselőinek megnyilvánulásaiból.


Ön mit javasol a székelyeknek és a csángóknak, hogy a várhatóan 2012-ben megszervezésre kerülő újabb népszámláláskor a „nemzetisége?" kérdésre valamelyiket az előbbiek közül, vagy inkább a magyart nevezzék-e meg?
= A székely is, a csángó is magyar. Ezen felül a székely közösségi tudatnak meghatározó eleme az a meggyőződés, hogy a nemzet védelmezője, és legmagyarabb törzse a székelység.

Az ember identitásvállalása személyes ügy. Nem ráció, vagy törvény alakítja, hanem érzelmi, erkölcsi, szellemi kötődéseknek bonyolult szövedéke, amely az embernek gyermekkorában lesz sajátja. Pont ezért a magam személyes vallomásával válaszolok a kérdésre.

Az én nagyapám büszke volt székely lófő őseire, de magyar katonaként végigharcolt két világháborút, s emlékeztetőül utódai számára hagyott egy Nemzetvédelmi Keresztet. A hozzátartozó oklevél ma bekeretezve fiam szobájának falát díszíti, s ő ezt silabizálhatta, amint olvasni megtanult: Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország főméltóságú kormányzója, a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére, Budapesten 1943. január hó 7.-én kelt legfelsőbb elhatározásával Izsák Józsefnek a Nemzetvédelmi Keresztet méltóztatott adományozni, annak a kiválóan hazafias és áldozatos magatartásának elismeréséül, amellyel az ősi magyar föld csorbítatlan egysége, Magyarország függetlensége, valamint az ezeréves hazát fenntartó és tovább építő anyagi, szellemi és lelki javak védelme érdekében életét önzetlenül, önként kockáztatta.”

Gondolom ezek után egyértelmű a feltett kérdésre egyedül adható válaszom: arra ösztönzök minden székelyt, vállalja büszkén székely származását és vallja magát magyarnak. Az őseim fordulnának meg a sírjukban, a sepsiszentgyörgyi, egerpataki, csíkdelnei, marosvásárhelyi és szovátai temetőkben, ha nem ezt mondanám.


2. Mi az ön álláspontja a Székelyföld Autonóm Közigazgatási Területhez tartozó Gyergyótölgyes-Gyergyóholló, vagy a Vasláb-Salamás vidékek, illetve a Maros megyei román többségű falvak területi autonómiájával kapcsolatban?
= Székelyföld autonómia statútuma a mainál szélesebb körű autonómiát biztosítana a helyi önkormányzatoknak és egyben szavatolja, hogy az autonómia minden előnyét a régió minden polgára egyformán, azonos jogokkal élvezze. Ennek haszonélvezői lehetnek a székelyföldi románok is, ahogy a dél-tiroli olaszok is élvezi az régió autonómiájából származó gazdasági előnyöket.

3. Mi az ön véleménye a „megélt autonómia" fogalmáról?
= A szabadság élménye, a legmélyebb és legősibb emberi élmény. Elválaszthatatlan az emberi méltóságtól, az emberi méltóság megbecsülésétől. Aki egy egyén, vagy egy közösség szabadságát korlátozni próbálja, az az emberi méltóság ellen követ el súlyos bűnt.
Viszont azt is el kell mondani, hogy aki képtelen megélni a szabadság élményét, akiben nincsen vágy arra, hogy alárendeltség nélkül éljen, azt nehéz lesz megnyerni az autonómia küzdelemnek. Sarkosabban fogalmazva: szolgalélekkel nem lehet a szabadságért küzdeni.

4. Székelyföld autonómiájának kivívása kapcsán mi az ön álláspontja arról az axiómáról, hogy „mindig többet követelj, mint amit a valóságban el akarsz érni"?
= Nem axióma ez, hanem csak egy vélekedés. Az alapkérdés, mi az, ami a közösségedet, a népedet megilleti. Önálló székely állam? Ilyen soha nem létezett, és ma sincs realitása. Ám ha valóban az önálló államiság illetné meg a székelységet, akkor kinek lenne joga arról lemondani? Itt bukik meg „a kérj többet, érd be kevesebbel” logikája. A Székely Nemzeti Tanács a székely autonómiatörekvés közképviseletére jött létre, nem ravaszkodásra, ügyeskedésre, nem levantei trükkökre. 2003. október 26.-án a sepsiszentgyörgyi Gábor Áron teremben arra tettünk esküt, hogy „Székelyföld autonómiája iránt kinyilvánított akaratot felvállalom, továbbítom, és megalkuvás nélkül képviselem.”
A területi autonómia megillet minket, és nem is fogunk erről lemondani.

5. Kit tart ön az erdélyi magyarság, illetve kit Székelyföld ma élő legreprezentatívabb személyiségének?
= Mai Csaba királyfija nincsen a székelyeknek. A székely szabadság hagyománya, hogy szabad emberekként senkit nem emelünk magunk fölé. Nem vezérei voltak a székelyeknek a régi időkben sem, hanem jó törvényei, jól működő faluközösségei. Ettől függetlenül a székelység számaránya fölött adott a nemzetnek kiváló írókat, tudósokat, katonákat, államférfiakat. Lehetne tartani ma is egy seregszemlét, megszámolni a székelyeket az egyetemi katedrákon, az üzleti világban, a közéletben, s bizony sokan meglepődnének az eredményen. Becsüljünk meg, és tartsunk számon minden értékes, alkotó székely embert bárhol éljen a nagyvilágban, de magas talapzatra, élő embert nem kell állítani. Úgyis mondhatnám: a csillagok magassága foglalt örökre Csaba királyfinak!

6. Mit gondol, ha Románia parlamentjében közvitára kerül Székelyföld Autonómiastatútuma, Markó Béla és Kelemen Hunor mellette vagy ellene fognak-e felszólalni?
= Ezt talán tőlük kell megkérdezni.

gerincmaradvány
Tisztelt elnök úr!

Önök ismét arra készülnek, hogy a román parlament elé terjesszék a Csapó féle autonómiastatútumot. Ugyanazt, amit a képviselőház szakbizottságai már két alkalommal utasítottak el.
= Kezdjük pontosítással: mi arra készülünk, hogy a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetét terjesszük a parlament elé. Van az egésznek egy története, amelyet meg lehet találni a Székely Nemzeti Tanács honlapján, és amelyből kiderül a Csapó József érdeme is, de az is, hogy az eredeti tervezetet közvitára bocsátottuk, és 2004. január 17.-én tartott ülésén száznál is több módosító indítványt vitatott meg és fogadott el a Székely Nemzeti Tanács. Ezek után egyhangú szavazással elfogadta a tervezet egészét. Innen kezdve a Székely Nemzeti Tanács Autonómia Statútumáról beszélünk!

A román parlament pedig nem azért utasította el, mert szakmailag nem felel meg, hanem azért mert maga az autonómia gondolata volt számára elfogadhatatlan. Azóta változott a világ. Románia tagja az Európai Uniónak, jelenleg pedig megtapasztalja, hogyan működik az unió pénzügyi satuja, azaz többet fizet a közös kasszába, mint amennyit lehívni képes. Ennek oka, hogy a fejlesztési régiók nem működnek. A székely autonómiától való oktalan félelem miatt, Románia ma a butaság adóját fizeti az Európai Uniónak. Következésképp, a helyzet új, a régi tervezet pedig úgy jó, ahogy van.


Ki, illetve kik lennének a beterjesztők? Az egyik közleményük szerint állampolgári törvénykezdeményezés formájában szándékoznak azt benyújtani. Hány támogatói aláírás szükséges ehhez, és milyen módszerrel tervezik azok összegyűjtését?
= Százezer aláírásra lesz szükség az ország megyéinek egy negyedéből, és egy megyéből legkevesebb ötezer aláírásra. Tizenkét megyében kell munkatársakat találnunk, akiket fel kell készítenünk a munkára. Amikor a csapat szervezetten készen áll a munkára, akkor lehet indítani az aláírásgyűjtést, amelyre a törvény értelmében 90 nap áll a rendelkezésünkre.

KSzilamér
Tisztelt Elnök úr!

Értelmezésemben az Önkormányzati Nagygyűlés, amint benne van a nevében, önkormányzati szereplőkről szól. Nem pártelnökökről és tiszteletbeli elnökökről, akiknek ugyan ott a helyük megfigyelőként, hanem Önkormányzati szereplőkről -- hangsúlyoznám még egyszer.

Ha valakivel Önnek konzultálnia kell akkor az, a Székelyföldi Városok Szövetségének városatyái, elsősorban. Azokkal akik tusnádi fórumon is megjelentek, kiegészítve a kört a baróti, kovásznai, tusnádi, szovátai és keresztúri polgármesterekkel is.
Kérdések:
1. Milyen a kapcsolata a fent említett fórummal?
= A kapcsolatunk jó a Székely Városok Szövetségével. Az önkormányzati választások után rendre megkerestem a polgármestereket, – többségüket személyesen, – és a látogatásom egyik célja éppen ennek a szövetségnek a létrehozása volt. Megalakulásakor levélben üdvözöltem a kezdeményezést, ez év februárjában pedig tanácskozásra hívtak Gyergyószentmiklósra népszavazások ügyében. Nagy rokonszenvvel követem a tevékenységüket.

2. Ön szerint milyen jogon próbálnak szervezési jogot kicsikarni, a székelyföldi autonómiától köztudottan idegenkedő, Gáspárik hangján a kilencvenes évek derekától a székelyekkel lépten-nyomon gúnyolódó marosvásárhelyi Markó-körök..., valamint a partiumi beágyazottságú Tőkés László a Nagygyűlést illetően?
= A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléssel kapcsolatban minden jog magukat a székely önkormányzatokat illet. A Székely Nemzeti Tanács feladatának önszerveződésük segítését tekinti, és a kezdeményező lépések sürgetését, hiszen a regionális átszervezés kérdése küszöbön áll, és lépni kell!

3. Ön szerint milyen fogalmuk van az autonómiát ellenző köröknek a székelyföldi altalajkincseket illetően, nevezetesen a nagyrészt Maros és Hargita megyében rejlő földgázkészletekről, Kovászna megyei kő és sóderkészletekről, kőolajkészletekről, borvíz készletekről, hasznosítható termális energiáról beszélek, amelyek után ugyebár mindenféle illetéket taksálnak a kitermelők... Bukarestbe, jó helyre.
= A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kimondja, hogy „minden nép szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől.”
Az ön által felhozott példák arra mutatnak rá, hogy Romániában, a központi hatalom idegen gyarmatként kezeli Székelyföldet, polgárait idegeneknek tekinti és kifosztja. A cinizmus teteje, hogy ezek után sajnálkozva mondják, nem tudna az autonóm Székelyföld megélni. Nekünk ki kell mondani azt, hogy ez ellentétes az ENSZ egyezségokmányokba foglalt önrendelkezési jogtól.


4. Ön szerint miért van az, hogy a kőolajban gazdag Csángóföld egyik legelmaradottabb része Romániának, hogy miért volt olyan nehéz a gázt Hármasfaluban bevezetni (egy pár éve sikerült), mikor a határában már évek óta tucatjával termelnek a mezők?
= Mert Bukarestben hozzák a döntéseket, és mint az előző kérdésre adott válaszomba is jeleztem a bukaresti hatalom ellenséges Székelyföld lakóival szemben.

5. Ön szerint az erdélyi gáztartalékok illetékei miért nem politikai vitatéma, hiszen RMDSZes igazgatók sora ült a kitermelővállalat bársonyszékében...
= A személyes érdek és a közösségi érdek között nagy a távolság. De a mi politikai elitünk mögül hiányzik a szellemi erő, a tudás is. Erről bárki meggyőződhet, aki elolvassa az RMDSZ gazdasági programját. Az észak-olasz regionális törekvések mögött ott a milánói egyetem, s szerte a nagyvilágban az egyetemeket tekintik a távlati fejlesztések szellemi támaszpontjainak. Sajnos nálunk nincs becsülete a tudásnak.

hazahíve
Elnök úr!

Székelyföldön a politikai palettának két meghatározó tényezője van: az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. Miért nem egyeztetett Markóval és Szásszal, mielőtt az a Önkormányzati Nagygyülést összehívta? Csak nem gondolta, hogy bármelyikük is lemond arról a valós vagy vélt előjogáról, hogy minimum társszervezőjeként jelenhessen meg ennek az ún. Székely Parlamentnek?

Köszönöm.
= A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés gondolatát először felvető, 2009. január 22-én kiadott felhívásban mindkét párt vezetőit arra kértük, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését.

A Magyar Polgári Párttól pozitív visszajelzést kaptunk, az RMDSZ-től, személyesen Markó Béla elnök úrtól hiába kértük levélben, telefonon a tavaly októberben megkezdett tárgyalások folytatását. A halogató válaszok után, 2009. március 2-án nyílt levélben sürgettem a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívását, a székely önkormányzatok széki szintű társulásainak, majd ezekből székelyföldi szövetségének megszervezését.

A párbeszédhez két félre van szükség. Mi továbbra is nyitottak vagyunk az egyeztetésre, nincsenek személyi ambícióink, sem érdekeink, nem vagyunk foglyai személyi sérelmeknek. Székelyföld autonómiájának közképviseletére tett vállalásunk az egyetlen, ami motivál.

Arról pedig, hogy társszervezők legyenek, sem az RMDSZ-nek sem az MPP-nek nem kell lemondania. Ellenkezőleg, reménykedve várjuk az erre tett felajánlásunkra a választ az RMDSZ-től is.


Forrás: Erdély Ma

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro