Az autonómia mellett kiállni nem pártfeladat

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Izsák Balázs, az SZNT elnöke az ötéves Székely Nemzeti Tanácsról


Makkay József

– Ötéves jubileumi gyűlését tartotta a közelmúltban Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Egy ilyen évforduló kapcsán adott a kérdés: az SZNT eddigi munkája révén mennyivel kerültünk közelebb Székelyföld területi autonómiájának megvalósításához?

– Sokszor elhangzik: az autonómia az RMDSZ programjában is benne van. Azt viszont kevesen tudják, Székelyföld autonómiája, így tételesen soha nem szerepelt a szövetség programjában. Közszájon forgott, hogy a területi autonómia elsősorban Székelyföldön képzelhető el. Arról kevés embernek volt pontos elképzelése, hogy ez mit is jelent. A Székely Nemzeti Tanács megrajzolt egy világos jövőképet a Székelyföld számára.
Törvénytervezetében leírta a székely autonómia intézményeit, azok működését, és a közfigyelem középpontjába állította Székelyföld autonómiájának ügyét. Megmutatta a megvalósítás lehetséges útját, és megkerülhetetlenné tette az autonómia kérdését a közéleti szereplők számára. Csak össze kell hasonlítani a 2003 előtti és utáni sajtóhíreket, a politikusok nyilatkozatait, vagy az interneten meg kell keresni a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos címszavakat, és világossá válik, mikor kezdődött a következetes küzdelem az autonómiáért.

– Mindannyiszor elhangzik, hogy a romániai magyarság 18 éve békésen küzd a különböző erdélyi magyar autonómiatörekvésekért. Közel két évtized távlatából jogos a kérdés: helyes volt-e az eddigi módszer, vagy az autonómiáért küzdő szervezetek felül kellene hogy vizsgálják álláspontjukat? Kérdem ezt azért is, mert a sepsiszentgyörgyi gyűlésen döntés született arról, hogy az SZNT újra benyújtja autonómiastatútumát a leendő új román parlamentnek. Nem kell jósnak lennünk ahhoz, hogy előre tudjuk a választ: az új román parlament is le fogja szavazni...

– A tizennyolc évből le lehet vonni nyugodtan tizenhármat. Tényleges, látható küzdelem az autonómiáért öt éve folyik. Az út, amelyen a Székely Nemzeti Tanács öt éve elindult, és amelyen ma is halad, helyes és járható. Nyilván nem azzal a gondolattal terjesztjük a román parlament elé Székelyföld autonómiastatútumát, hogy le fogják szavazni, hanem azzal, hogy lehetőséget nyitunk a párbeszédre, a vitára. Elmondhatjuk az érveinket és kimutathatjuk az ellenérvek tarthatatlanságát. A nemzetközi figyelmet is csak akkor lehet a céljainkra irányítani, ha itthon is napirenden vannak.

– Az SZNT november 30-ára népszavazást javasolt a két székely megye közigazgatási határainak megváltoztatásáról. Az RMDSZ uralta helyi tanácsokban a legtöbb vita az időpont miatt alakult ki. Hogyan látja: lehetne-e olyan kompromisszumos megoldást találni, amit az RMDSZ és az MPP egyaránt elfogad, és ami garantált sikerrel járhatna?

– Valójában három megyehatárt módosítana Székelyföld autonóm régió törvényes létrehozása. Autonómia akkor lesz, ha maga az érintett közösség akarja. Ezt az akaratot felmutatta az SZNT által szervezett népszavazás. Most a székely önkormányzatokon a sor, hogy kiálljanak Székelyföld autonómiája mellett. Ha csak azért állnának ki, mert a pártvezetők azt mondják, az kevés lenne. Annak a felelősségét kell vállalniuk, hogy egy önrendelkezést akaró közösség bizalmából állnak a községek, városok élén. Ezekért a közösségekért, és ezek nevében kell cselekedniük. A pártok szándékait, céljait diktálhatják pártérdekek, amelyek vagy érvényesülnek, vagy nem. De 610 000 székely közös akaratát, 130 székely önkormányzat egybehangzó, törvényes döntését szőnyeg alá söpörni nem lehet. Ezt azok is tudják, akik most a községházakban, a helyi önkormányzatokban próbálják elfojtani az autonómiatörekvés törvényes és demokratikus megnyilvánulását.

– Jelenleg hány helyi tanács szavazta meg az önök határozatát, és ennek milyen hozadéka várható?

– Végleges összesítés még nincs. A folyamat nem állt le, hiszen van olyan önkormányzat, amely más napra tűzné ki a népszavazást, olyan is van, amelyik meghozta a döntést és visszavonta a hatalom nyomásának vagy zsarolásnak engedve.

– November 14-ére ül össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szintén ötéves, jubileumi tanácskozásra. Az EMNT teljes megújulást szeretne, új keretben. Milyen esélyt lát arra, hogy a két szervezet nem éppen felhőtlen kapcsolatán túl lehessen lépni, és közösen vállalják közös céljainkat?

– A Székely Nemzeti Tanács a székelység autonómiatörekvésének független közképviselete és együttműködésre törekszik mindenkivel, aki Székelyföld autonómiájáért valóban tenni akar. A székelység az erdélyi magyarság legerősebb, egy tömbben élő közössége. Ha Székelyföld a maga autonómiáját megvalósítja, az egész romániai magyar nemzeti közösség belső anyaországa lehetne, és addig is támasza és bátorítója az erdélyi magyarság többi autonómia törekvésének. A Székely Nemzeti Tanácsnak van egy törvénytervezete, amely világosan kijelöli a pályáját a közéletben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács két törvénytervezetet fogadott el, amelyből a tennivalói egyértelműen következnek. A romániai magyarság autonómiájának eme három alapdokumentuma között nincs átfedés, ezek tökéletesen kiegészítik egymást. Tehát az ellentétnek nincsen elvi alapja. Következetesnek kell lennünk az autonómia közképviseletéhez, nem szabad pártpolitikai küzdelmekbe keverednünk, vagy olyan alkukba, kompromisszumokba bocsátkoznunk, amelyek ellentétesek felvállalt céljainkkal és a konstruktív együttműködés elvi alapjai máris adottak. Én bízom az okos, megfontolt és elvszerű együttműködés lehetőségében.

2008. november 5. – Erdélyi Napló

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro