Kronológia

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

2003. április 23.-án az megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely az RMDSZ programjában is szereplő autonómia-formák megvalósítását tűzi ki célul. A Tőkés László püspök és Fejes Anzelm premontrei főapát elnökletével megalakult testületnek 31 tagja volt, köztük parlamenti és önkormányzati képviselők, polgármesterek, RMDSZ - tisztségviselők, vállalkozók, civiltársadalmi szervezetek vezetői. Az alakuló ülésen az EMNT KT elfogadja saját működési rendjét, megválasztja öttagú ügyvivő testületét.

2003. július 7.-én Gyergyócsomafalván megalakul az EMNT KT székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözlik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003-as számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát.

2003. október 12.-én a közvetlen demokrácia elvei alapján meghirdetett állampolgári közgyűléseken létrejönnek a települési székely tanácsok. Az alakuló üléseket megelőző időszakban a rendőrség zaklatja a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagjait és aktivistáit, bekísérik és több órán át fogva tartják őket, a plakátokat elkobozzák tőlük. Ilyen zaklatást kell elszenvednie Fodor Imrének, aki abban az időben Marosvásárhely alpolgármestere volt, Tőkés András és Andrássy Árpád megyei önkormányzati képviselőknek, Márton Lajosnak és Madaras Szilárdnak. Maros megye főügyésze tizenöt év börtönnel fenyegeti meg a Székely Nemzeti Tanács tagjait, anélkül, hogy tevékenységüket ismerné.

2003. október 19.-én a települési székely tanácsok – Csíkszék kivételével létrehozzák a széki tanácsokat. Csíkszék Székely Tanácsa 2008 februárjában alakul meg.

2003. október 26.-án Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtár Gábor Áron termében megalakul a Székely Nemzeti Tanács. Elnökké egyhangúlag Dr. Csapó Józsefet választják. Alakulásakor meghirdetett célja, hogy a Székelyföld autonómiáját a jog és a demokrácia eszközével vívja ki, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket.

2003. október 29.-én a román parlament felsőházának jogi bizottságában Antonie Iorgovan kormánypárti szenátor, Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezi a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, kérve, hogy a testület forduljon az ország legfőbb ügyészéhez "a Székely Nemzeti Tanács akcióival kapcsolatban". A szenátus ülésén megjelent Ilie Botos, Románia legfőbb ügyésze, s biztosította a testület tagjait, hogy az általa vezetett intézmény az ügyben "már teljesíti kötelességét" - közölte a román közszolgálati rádió.

2003. október 31.-én nyilatkozik Gabriel Oprea közigazgatásért felelős miniszter. "A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői az igazságszolgáltatás előtt felelnek, ha a szervezet alapszabályzata vagy hatásköre nincs összhangban a törvényekkel - hozzátette: "A Székelyföldi Régió létrehozását támogató személyeknek egyszer s mindenkorra meg kell érteniük, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam".

2003. november 13.-án a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Dr. Csapó József közzétette, a Székely Nemzeti Tanács által közvitára bocsátott Székelyföld-statútum román nyelvű változatát, és kijelentette, hogy a román változat alapján konszenzusra szeretnének jutni a székelyföldi románsággal.

2003. december 10.-én, miután az SZNT Állandó Bizottsága a román és a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőitől személyes találkozót kért, hogy tájékoztassa őket a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseiről, Ioan Solcanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióvezetője fogadta a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét. A megbeszélésen Csapó József elnök részletesen ismertette a Székely Nemzeti Tanács felépítését, célkitűzéseit, átadta a tanács dokumentumainak és az autonómia-statútum tervezetének román nyelvű fordítását. Ioan Solcanu újságíróknak kijelentette: elfogadhatatlannak tartja a székelyföldi autonómia tervét.

2003. december 13. Kolozsváron megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, élén Tőkés László püspökkel. A 373 küldött - a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről 156-an érkeztek – elfogadja házszabályát és megválasztja az Állandó Bizottságot. Alelnökök: Szász Jenő, Sántha Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Boros Zoltán, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc. Jegyzők: Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Borbély Zsolt Attila, Mátis Jenő, Szabó László és Hantz Péter.

2004. január 17.-én Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács, véglegesíti és elfogadja Székelyföld Autonómiájának Statútum tervezetét, amelyet március 1.-én terjesztenek Románia parlamentje elé Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró Tibor, Vekov Károly országgyűlési képviselők. A törvényjavaslatot a képviselőház március 30.-án, a szenátus június 29.-én megvitatás nélkül elutasítja.

2004. március 24. A Székely Nemzeti Tanács levélben kereste meg az Európai Parlament elnökét, frakcióvezetőit, valamint több parlamenti képviselőt, hogy támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit.

2004. április 24.-én tartott ülésén a Székely Nemzeti Tanács népszavazás kiírására szólította fel Maros, Hargita és Kovászna megyék megyei, illetve települési önkormányzatait Székelyföld autonómiájának ügyében. A felkérés alapja a népszavazásra vonatkozó román törvény, amely kimondja, hogy a közigazgatási határok megváltoztatását célzó törvénykezdeményezések parlamenti beterjesztést az érintett lakosság véleménynyilvánító népszavazásának kell megelőznie. A törvény szerint a népszavazás kiírása ilyen esetben kötelező. Tekintettel arra, hogy Székelyföldnek, mint önálló közigazgatási egységnek a létrehozása a jelenlegi megye-határok megváltoztatásával jár, a Székely Nemzeti Tanács a törvény értelmében járt el, amely egyben a demokrácia egyetlen természetes útja is. A felkérést, az RMDSZ felső vezetésének engedve, a legtöbb önkormányzat elutasítja, vagy válasz nélkül hagyja. Tizenegy település meri kiírni a népszavazást, ám az ő döntéseiket a megyei kormánymegbízottak megtámadják a közigazgatási bíróságon, és az érvényteleníti a meghozott határozatokat. Gyergyóditró és Vargyas község helyi tanácsa fellebbez, majd a jogorvoslati lehetőségek kimerülése után az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

2004. április 28-30
. között dr. Csapó I. József, az SZNT elnöke Brüsszelbe látogatott. Az Európai Parlamentben találkozott De Heer Arie M. Oostlander képviselővel, aki legutóbb a Romániáról szóló ország-jelentéshez terjesztette be bíráló javaslatait. Az SZNT elnöke tájékoztatta az EP-képviselőt a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvényjavaslat visszautasításáról. Dr. Szájer József, a Fidesz–MPSZ képviselőjének meghívására az SZNT elnöke részt vett az EP Néppárti Frakciója magyar csoportjának ülésén, ahol a regionalizmus és a területi autonómia kérdéskörét vitatták meg.

2004. június 16. Hét, határon túli magyar szervezet társulásával Nagyváradon megalakult a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, amely támogatta a székelyföldi népszavazásra vonatkozó kezdeményezést.

2004. június 23. A szenátus jogi bizottsága elutasította a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott és hat képviselő által benyújtott, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó statútumtervezet napirendre tűzését.

2004. június 28. Csapó I. József a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozatban erősítette meg, hogy szorgalmazzák a Székelyföld közigazgatási régió létrehozására vonatkozó népszavazást.

2004. augusztus 13. Mircea Dusa Hargita Hargita megyei prefektus az SZNT közleményére bejelentette: a referendum jogát szabályzó törvény szerint sem a polgármesterek, sem a tanácsok nem szervezhetnek alkotmányellenesnek minősülő népszavazást, és amennyiben Hargita megyében ilyen természetű kezdeményezést észlelne, azt törvényszéki határozattal megakadályozza.

2004. augusztus 18.
A Kovászna megyei tanácshoz fordultak a megye négy széki székely tanácsának elnökei, hogy népszavazás kiírását kérjék „a Székelyföld mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozása” érdekében. Az elnökök a népszavazási törvény (2000/3) 13. szakaszára hivatkoznak. Hargita megyében az SZNT képviselői Bunta Levente megyei tanácselnökhöz kívántak fordulni, ő azonban tennivalóira hivatkozva elutasította a találkozást.

2004. augusztus 23. A Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-frakciója nem alakított ki végleges álláspontot a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazási kezdeményezéséről. A tanácskozás után Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke az SZNT küldöttségének kifejtette: a népszavazás nem tartozik a megyei tanács hatáskörébe, azt a prefektus a közigazgatási bíróságon megtámadja és érvényteleníti.

2004. augusztus 25. A Székely Nemzeti Tanács Hargita megyei képviselőinek második próbálkozásra sikerült átnyújtaniuk Bunta Levente Hargita megyei tanácselnöknek a Székelyföld Autonóm Területi-Közigazgatási Régió létrehozása érdekében szervezendő helyi népszavazási indítványt.

2004. augusztus 29. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke közölte, a soron következő önkormányzati ülésig az SZNT beadványát észrevételezés végett eljuttatja az Európai Bizottság bukaresti delegációjához.

2004. augusztus 30. Székely Nemzeti Tanács Marosszéki szervezete a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírását kérte három, immár román többségű Maros megyei településen, Mezőbándon, Mezősámsondon és Marosvásárhelyen. Mindhárom település korábban Marosszék része volt. Az SZNT Marosszéki szervezete összesen 31 Maros megyei település polgármesterétől kérte a népszavazás megrendezését.

2004. szeptember 2. Önerőből szervezi meg a székelyföldi területi önrendelkezésről szóló népszavazást a Magyar Polgári Szövetség, ha a Székely Nemzeti Tanács referendum-kérését visszautasítják a megyei tanácsok - jelentette Szász Jenő, az MPSZ elnöke, miután az SZNT levélben kérte a politikai szervezetet, hogy támogassa autonómiatörekvéseit. Szász szerint, bár az MPSZ által szervezett népszavazásnak nem lennének közjogi következményei, közösségi akaratnyilvánításként mind Romániában, mind az Unióban segítené a magyarság autonómiatörekvését.

2004. szeptember 6.
A Székely Nemzeti Tanács közleményt tett közzé, amelyben javasolja: a Székelyföld autonóm régió legyen feltétele Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának. A közlemény megerősíti, hogy az SZNT – miután a parlament elutasította a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét – a közvetlen demokrácia eszközeivel, helyi és megyei népszavazások kiírásával kívánja elérni, hogy a törvényhozás napirendjére tűzze a székelyföldi autonómia kérdését.

2004. szeptember 7. Horia Grama, Kovászna megye prefektusa átiratban figyelmeztetette a megyei tanácsot és a polgármesteri hivatalokat, hogy törvény- illetve alkotmányellenes, ha népszavazást írnak ki az autonómia létrehozásáért, és büntetésben részesülnek, ha ebben az ügyben bármilyen határozatot hoznak. Grama az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezetének Kovászna megyei tanácshoz intézett felkérésére válaszolt, amellyel e szervezetek döntést kértek a Székelyföld területi autonómiájának létrehozásához szükséges népszavazás kiírásáról.

2004. szeptember 11.
„Népszavazási törvénynek nemcsak helyi, hanem hanem regionális szinten is kellene működnie" – kommentálta Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke a székelyföldi referendum-kezdeményezést az Erdélyi Magyar Hírügynökség kérdésére. Gherman szerint minden régiónak szüksége van autonómiára, de a székelyek vezetői "meg kell értsék": nem érthetik el az önrendelkezést anélkül, hogy a többi régió is ne részesülne valamilyen autonómiaformában. Véleménye szerint nem lehet kiemelni egyik vagy másik régiót az egész közigazgatás rendszeréből.

2004. szeptember 15. A Marosszék Székely Tanácsa 31 polgármesterhez intézett, a székelyföldi autonómia kérdésében kiírandó népszavazást szorgalmazó felkérésére válaszolva Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester kijelentette: a referendum 12 milliárd lejébe kerülne Marosvásárhelynek. Az SZNT szeptember 26-át javasolta a népszavazás dátumaként.

2004. szeptember 25.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Székelyudvarhelyen megtartott második kongresszusán – mely a parlamenti választásokra való felkészülés jegyében folyt – nyilatkozatban támogatta az SZNT által kezdeményezett népszavazás megrendezését.

2004. szeptember 26. A Maros megyei Balavásár önkormányzati testülete – elsőként Maros megyéből az SZNT felhívására – határozatot fogadott el népszavazás kiírására. A voksolást 2005. március 20-ra tervezték. Hasonló kezdeményezést utasított vissza az ákosfalvi, nyárádgálfalvi, erdőszentgyörgyi és makfalvi tanács.

A Hargita megyei tanács rendes ülésén elutasította az SZNT beadványát, melyben a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás kiírását kérte.

2004. szeptember 28. A Kovászna megyei tanács RMDSZ-frakciója felkérte az RMDSZ parlamenti képviselőit, hogy kezdeményezzék a népszavazás kiírását szabályozó törvény módosítását, amely e módosítás nyomán lehetővé tenné a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendum megszervezését. Az RMDSZ frakció e felkérése annak nyomán született, hogy a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte a testületnél a megyei népszavazás kiírását az autonómia kérdésében. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke úgy vélte, hogy a megyei RMDSZ-es tanácsosok válasza egyszerű időhúzási taktika.

2004. szeptember 29. Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármester, az MPSZ elnöke a helyi tanács napirendjére tűzte az autonómiáról szóló népszavazás kiírását.

2004. október 20. Az illyefalvi községi tanács Kovászna megyében elsőként hozott határozatot a népszavazás kiírásáról. A név szerinti szavazáson a Népi Akció nyolc tanácsosa igennel, három RMDSZ-es tanácstag pedig nemmel voksolt. A referendum napjául 2005. március 20-át jelölték ki.

2004. november 30. Gyergyószentmiklós helyi tanácsa – első székelyföldi városként – ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta az SZNT autonómiára vonatkozó népszavazási indítványát. A határozat értelmében a népszavazást 2005 január 30-ra írják ki. A Gyergyói medencében korábban Ditró, Alfalu és Csomafalva népszavazás-határozatát a prefektúra közigazgatási bíróság elé vitte. Gyergyóújfalu elismerte a kormányhivatal által hozott formai indokokat, és visszavonta a határozatát, míg Szárhegyen csupán elvi döntés született a népszavazás támogatásáról.

Nagybacon község tanácsa határozatot hozott az autonómia kérdésében megtartandó népszavazásról.

2004. december 13.
Horia Grama Kovászna megyei prefektus átiratban szólította fel a baconi tanácsot, hogy vonja vissza november 30-i határozatát a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírásáról. Bardocz Csaba polgármester válaszában közölte: a január elején sorra kerülő ülésen újból tárgyalnak a kérdésről. Ugyanakkor a sajtónak kijelentette: ügyvédet fogadva harcolnak majd igazukért.

2004. december 13.
A gyergyócsomafalvi tanács formai okokból ismét napirendre tűzte a népszavazás kiírását, és ezúttal január 30. mellett döntött.

2004. december 19. A gyergyócsomafalvi tanács formai okokból ismét napirendre tűzte a népszavazás kiírását, és ezúttal január 30. mellett döntött.

2005. január 7. A sepsiszéki MPSZ elnöke, Gazda Zoltán bejelentette: a szervezetnek szándékában van tüntetést szervezni minden olyan önkormányzat épülete előtt, ahol az elöljárók nem tűzik napirendre az autonómia kérdését.

György Ervin Kovászna megye új, RMDSZ által jelölt prefektusa a közigazgatási bíróságon megtámadta Nagybacon község népszavazásról hozott határozatát.

2005. január 10.
A Gyergyószéki Székely Tanács nyílt levélben fordult Monica Macovei igazságügyi miniszterhez a székelyföldi autonómia-népszavazások ügyében.

2005. január 11. Nagybacon tanácsa úgy döntött, nem tesz eleget a volt prefektus, Horia Grama felszólításának, és nem vonja vissza a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazást előirányzó tavaly novemberi határozatát.

2005. január 20. Nagybacon község tanácsa politikai nyomásra – György Ervin új RMDSZ-es prefektus helyzetére való tekintettel – visszavonta november végén hozott határozatát a székelyföldi autonómia-népszavazásról. A tizenhárom községi képviselőből tizenketten szavaztak a visszavonás mellett, az eredeti döntés mellett mindössze Benedek Huszár Márta képviselőnő tartott ki.

2005. január 25. Az illyefalvi tanács benyújtotta a közigazgatási bíróság által hozott elsőfokú ítélet elleni fellebbezését. A fellebbezés több pontban is vitatja a prefektúra álláspontját. A tanács úgy véli, mind a közigazgatási, mind a referendumtörvény alapján lehetséges, sőt kötelező egy ilyen népszavazás kiírása.

2005. január 27. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke bejelentette: az MPSZ utcai megmozdulásokat rendez, ha Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke továbbra is elutasítja a tárgyalásokat az MPSZ-szel az autonómiáról és a róla kiírandó népszavazásról.

2005. február 3. Markó Béla RMDSZ-elnök alkotmányellenesnek tartja a területi autonómia ügyében kezdeményezett székelyföldi népszavazásokat. Az RMDSZ elnöke, aki kormányfőhelyettes is, a Román Rádiónak nyilatkozva elutasította az MPSZ Kovászna megyei szervezetének erre vonatkozó javaslatát. Emlékeztetett: az RMDSZ a kisebbségi törvény elfogadását szorgalmazza, mert nézetében ez teremt keretet a kulturális autonómia feltételeinek megteremtésére.

2005. február 9.
A csíkszeredai közigazgatási bíróság a Prefektúra javára döntött abban a perben, melyet a gyergyószentmiklósi népszavazás kiírása ellen indított a kormányhivatal.

2005. február 12. Gyergyószentmiklóson ülésezett a Székely Nemzeti Tanács, és elhatározta a statútumtervezet újbóli benyújtását valamint a népszavazások további szorgalmazását. Az SZNT kitüntette Gyergyóditró és Gyergyószentmiklós képviselő-testületét az autonómiáról tervezett népszavazás ügyében tanúsított következetes magatartásáért. Ugyanakkor felkérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy a román-magyar alapszerződés esetleges megújításánál foglalják a dokumentumba a Székelyföld területi autonómiájának igényét is.

2005. február 23. A gyergyószentmiklósi tanács tagjai egyetértettek abban: készek a strasbourgi emberjogi bíróság elé vinni az autonómiareferendum ügyét. A tanács korábban egyhangúlag szavazta meg a népszavazás kiírásáról szóló határozatát, és utólag nem vonta azt vissza a Hargita megyei prefektúra ismételt felszólítása ellenére sem. A Hargita megyei közigazgatási bíróság a határozatot megtámadó prefektúra álláspontja mellett döntött.

2005. február 24.
A székelyudvarhelyi önkormányzati testület ülésén ismét napirendre tűzték a Székelyföld autonómiájáért kezdeményezett népszavazás kiírását, a többséggel rendelkező RMDSZ-frakció azonban ismét levette a napirendről a határozattervezetet. A kérdést Szász Jenő polgármester ősztől majd minden hónapban a tanácsosok elé terjesztette, az RMDSZ-frakció formai okokra hivatkozva azonban mindannyiszor elodázta.

Vargyas község tanácsa elfogadta azt a négy tanácsos által benyújtott határozattervezetet, amely április 10-ére népszavazást írt ki autonómiaügyben.

2005. március 3.
Constantin Strujan prefektus fogadta Árus Zsoltot, a Székely Nemzeti Tanács gyergyószéki elnökét. A találkozó után Árus elmondta, hogy nyílt párbeszédre került sor az autonómiáról, és hogy a gyergyói településeket érintő, népszavazással kapcsolatos bírósági döntéseket megfellebbezték.

2005. március 7.
György Ervin Kovászna megyei prefektus átiratban szólította fel Vargyas község önkormányzatát, vonja vissza februárban hozott határozatát az autonómia kérdésében megtartandó népszavazásról.

2005. március 17.
A brassói táblabíróság többszöri halasztás után tárgyalta az illyefalviak népszavazásról szóló határozatát. A határozatot Horia Grama Kovászna megyei prefektus még 2004 őszén támadta meg a közigazgatási bíróságon.

2005. március 18. A Maros Megyei Törvényszék a prefektúra javára döntött a balavásári tanács perében. A megye prefektúrája annak a – népszavazás kiírására vonatkozó – határozatnak a semmissé nyilvánítását kérte, amellyel az önkormányzat a székelyföldi autonómia bevezetését próbálta támogatni. Balavásár helyi önkormányzatát a perben Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd képviselte, aki a döntést alkotmánysértőnek tartotta.

2005. március 21.
A vargyasi helyi tanács úgy döntött, nem vonja vissza a prefektus felszólítása nyomán a Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatban kiírandó népszavazásra vonatkozó februári határozatát.

2005. március 23. A Kovászna megyei prefektúra közigazgatási bíróságon támadta meg a vargyasi önkormányzat határozatát a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról. György Ervin prefektus korábban alkotmányellenesnek találta a népszavazási határozatot és a döntés visszavonására szólította fel az önkormányzatot, amely azonban kitartott álláspontja mellett.

2005. április 4.
A brassói táblabíróság többszöri halasztás után határozatot hozott az illyefalvi helyi önkormányzat és a Kovászna megyei prefektúra közötti perben. A jogerős ítélet elutasította az illyefalviak fellebbezését, és megsemmisítette a helyi népszavazás kiírásáról hozott határozatot.

2005. április 9. A Székely Nemzeti Tanács ismét az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult a népszavazásról szóló törvény módosításáért, annak érdekében, hogy a székelyföldi helyi önkormányzatok által az autonómia kérdésében kiírt népszavazások ne legyenek megtámadhatóak a közigazgatási bíróságon.

2005. április 15. Puskás Bálint szenátor bejelentette: az RMDSZ háromszéki törvényhozói népszavazási törvényt módosító tervezetet nyújtottak be a parlamentben annak érdekében, hogy váljon lehetővé a Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírása.

2005. április 19. A gyergyóditrói tanács másodfokon is elveszítette az autonómiáról szóló népszavazás kiírásának ügyében zajló pert. Kincses Előd, a ditróiak ügyvédje bejelentette, a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul a bíróság perrendtartási hibái miatt.

2005. április 23.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács marosvásárhelyi nyilvános együttes ülésén nyilatkozatban bírálta az RMDSZ-t, hogy az „a központi hatalommal karöltve” adminisztratív és jogi eszközökkel hátráltatja a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó demokratikus népszavazási kezdeményezést.

2005. április 29.
Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke levélben fordult Monica Macovei igazságügy-miniszterhez, kérvén a miniszterasszonyt, hogy elemezze a népszavazási törvényt, és javasolja annak módosítását. A dokumentum arra hívja fel Macovei figyelmét, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, illetve a román alkotmány szavatolja a szólás- és véleményszabadság jogát, és ha a romániai referendumtörvény nem teszi lehetővé az autonómia-népszavazás megszervezését, akkor ellentmond ezeknek az előírásoknak.

2005. május 3. A Nagy-Románia Néppárt (PPRM) szenátorai törvényt kezdeményeztek, amely szerint a helyi önkormányzatok nem határozhatnak az etnikai alapú területi autonómiára vonatkozó helyi népszavazás kiírásáról. Indoklásuk szerint a kezdeményezés célja megakadályozni az RMDSz lépéseit az etnikai alapú területi autonómia megteremtéséért.

2005. május 14.
A Székely Nemzeti Tanács elhatározta, a székelyföldi autonómiatörvény-tervezetet változatlan formában újra a román parlament elé terjeszti.

2005. június 30.-án a Székely Nemzeti Tanács, Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét ismét a parlament elé terjesztik. Ezúttal a beterjesztők Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő. A tervezet a 2004. március 1.-én benyújtott változathoz képest módosításokat tartalmaz, többek között a parlament Törvényhozási Bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12.-én elutasítja, a szenátus elé a mai napig nem került.

2006. március 15.-én a Székely Nemzeti Tanács Székely Nagygyűlést hív össze Székelyudvarhelyre. A tömeggyűlésen 20000 ember követeli Székelyföld autonómiáját. A résztvevők közfelkiáltással egy kiáltványt fogadnak el, amely lényegében egy közösségi akaratnyilvánítás az autonómia mellett.

2006. július 18. A Gyergyóditróba összehívott Székely Nemzetgyűlés kinyilvánítja a székely nép államon belüli önrendelkezésének jogát, kijelöli Székelyföld ideiglenes határait, és felkéri Románia elnökét, kormányát és parlamentjét, hogy kezdjen haladéktalan tárgyalásokat a Székely Nemzeti Tanáccsal, Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásáról és 2006. szeptember 30.-ig írjon alá megállapodást Székelyföld autonóm státusának elismeréséről. A román hatóságok figyelmen kívül hagyták a felkérést.

2006. október 7. A Székely Nemzeti Tanács elhatározza, felkér minden székelyföldi helyi önkormányzati testületet, megyei tanácsot, polgármestert és megyei tanácselnököt, hogy a történelmi Székelyföldhöz tartozó megyékben, a Parlamentbe benyújtott Székelyföldi Autonómia Statútum-tervezet mellékletében feltüntetett településeken, írják ki a helyi népszavazást Székelyföld autonómiájának tárgyában. A pozitív válasz elmaradása arra készteti a széki tanácsokat, hogy maguk kezdjék el a nem hivatalos népszavazást. 254 település 395008 szavazatra jogosult polgárának nyílt lehetősége szavazni Székelyföld autonómiájáról. 209304 állampolgárt sikerült megszólítani, ebből 207864 mondott igent az automómiára, a nem szavazatok száma 1108 volt, érvénytelen 300. Százalékban kifejezve tehát, az igenek részaránya 99,31%, az elutasító szavazatoké 0,52%, az érvényteleneké pedig 0,14%.

2006. október 24. Lemond az SZNT elnöki tisztségéről Dr. Csapó József.

2006. november 4. Fodor Imre alelnököt, Marosvásárhely korábbi polgármesterét bízza meg az elnöki teendők ellátásával a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az ideiglenes elnök kijelenti: december közepén szervezik meg az SZNT tisztújító küldöttgyűlését, addig a széki tanácsok megvitatják az állandó bizottság által javasolt szabályzatmódosításokat, megfogalmazzák a népszavazásra vonatkozó álláspontjukat, és képviselőt jelölnek a Székely Nemzeti Tanácsba.

2007. július 11-12.-én Fodor Imre, egy háromtagú küldöttséggel Strasbourgba érkezik. A küldöttséget fogadja Hans-Gert Poettering, az Európa Parlament elnöke, aki tájékoztatót hallgat meg a székelyföldi autonómia törekvésekről, a folyamatban levő népszavazásról. Fodor Imre egyben az Európai Unió politikusainak támogatását kéri Székelyföld autonómiájának megvalósításához. Hans-Gert Poettering indokoltnak és legitimnek ismeri el az erdélyi magyarság autonómiaigényét, mint olyan demokratikus törekvést, amely nem veszélyezteti Románia területi épségét. A küldöttség találkozik Joseph Daul európai néppárti frakcióvezetővel és Brian Crowley EP-képviselővel, a Nemzetek Európájáért Unió képviselőcsoportjának elnökével.

2008. február 23. Nagy sajtóérdeklődés mellett a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében ülésezik a Székely Nemzeti Tanács. Fodor Imre beszámol a népszavazásról, ismerteti az eredményeket. A tisztújító közgyűlés a marosvásárhelyi Izsák Balázst választja elnökéül. A korábban alelnöki tisztséget betöltő Izsák Balázs 107, ellenfele, a gyergyószéki Borsos Géza 63 szavazatot kap. A SZNT határozatban értékeli a népszavazást, határozatot fogad el arra vonatkozóan, hogy Székelyföld autonómiája ügyében az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez fordul. Egy másik határozat egy nemzetközi munkacsoport létrehozására vonatkozik, amely az Európában őshonos közösségek jogainak uniós szintű szabályozását kezdeményezi.

2008. március 18. A Székely Nemzeti Tanács vezetői, Izsák Balázs elnök, Fodor Imre, Tulit Attila alelnökök, és Árus Zsolt Gyergyószéki elnök, találkoznak Markus Meckellel, a Bundestag külügyi bizottságának tagjával, ismertetik az SZNT célkitűzéseit, és arra kérik, hogy segítsen megnyerni Székelyföld autonómiájának az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének német delegációját.

2008. március 20. Németh Zsolt a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnökének meghívására a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs Budapestre érkezik. A találkozóra Tulit Attila alelnök és Árus Zsolt gyergyószéki elnök kísérik el a Székely Nemzeti Tanács elnökét. A megbeszélések során az SZNT céljairól, az együttműködés módozatairól folyik egyeztetés. Az SZNT küldöttsége ismerteti a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez címezett memorandumát.

2008. június 18. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke fogadja Budapesten az Elnöki Hivatalban a Székely Nemzeti Tanács kéttagú küldöttségét. Izsák Balázs és Tulit Attila átadják a köztársasági elnöknek a Székelyföldön szervezett, Székelyföld autonómiájára vonatkozó népszavazás eredményeit rögzítő jegyzőkönyveket, a Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentumait, ismertetik a Székely Nemzeti Tanács céljait és tevékenységét és székelyföldi látogatásra hívják meg a magyar államfőt. Sólyom László az autonómia törekvés támogatásáról biztosítja az SZNT küldöttségét, megerősíti bukaresti látogatásakor tett, az autonómiára vonatkozó kijelentését, mely szerint a kisebbségi jogok intézményei között, fontos, jogszerű és európai az autonómia intézménye, beleértve a területi autonómiát is.

2008. június 24. Luis Maria de Puig a Parlamenti Közgyűlés elnöke Strasburgban fogadja Izsák Balázst és Árus Zsoltot, akit elmondják, hogy a jelentése alapján készült 1811-es ajánlásban megfogalmazott elvek, értékek és módszerek alapján kívánják Székelyföld regionális önkormányzását megvalósítani. A maga során de Puig úr elmondja, a régiók kijelölésénél nem csak gazdasági, hanem kulturális, nyelvi, történelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Ismerteti a spanyol helyzetet, ahol a diktatúra idején erős központosítás volt, majd annak bukása után pedig három régió (Baszkföld, Katalónia és Galícia) többlet-hatásköröket igényelt, ma pedig minden régió látja és élvezi a fejlett regionalizmus előnyeit. A fogadáson részt vesz Stelian Stoian, Románia Strasbourgi nagykövete, valamint Frunda György, a Parlamenti Közgyűlés román nemzeti delegációjának vezetője.

2008. június 26. Izsák Balázs és Árus Zsolt Strasburgban Luc van den Brandeval az EU régiók bizottságának elnökével találkozik, aki egyben az ET PK néppárti frakciójának is elnöke. A küldöttség hangsúlyozza, milyen fontosnak tartják a régiók bizottságát az európai regionalizációs folyamatban, és azt, hogy ott ismerjék a székelyföldi törekvéseket. Luc van den Brande elmondja, nem lehet pontos definíciót adni a régióra, sem pontos, mérhető határok közé szorítani azokat, nem lehet általános szabályt állítani arra vonatkozóan, hogy mekkoránk kell lennie, s mennyi lakossal rendelkeznie. Számos kritériumot kell figyelembe venni, de ezek között föltétlen vezető helyen szerepelnek a hagyományok, a kultúra, a regionális identitás.

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro