Elutasította a képviselőház az autonómiatervezetet /FRISSÍTVE: felszólalások, román reakciók

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Elvetette a bukaresti képviselőház szerdán a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban.

      

      

A tervezetről, amely minden szakbizottságtól negatív véleményezést kapott, több mint félórás, szenvedélyes vita alakult ki a képviselőházban. Az RMDSZ frakciójának három képviselője az autonómiaigény jogossága, a felszólaló kilenc román képviselő, illetve a nem magyar kisebbségi frakció szószólója annak megalapozatlansága és elutasítása mellett érvelt. A képviselőház 218 szavazattal 20 ellenében erősítette meg a Székelyföld autonómiáját elutasító szakbizottsági jelentést. A tervezetet csak az RMDSZ-frakció szavazta meg, mindenki más ellenezte, a végső döntés azonban a szenátusra tartozik. Nem az autonómiatervezet bukott meg, hanem a román demokrácia – jelentette ki Kulcsár-Terza József a képviselőház döntése után. Szerinte a legfontosabb az, hogy most már a román politikusok és a nyilvánosság is tudja, mit akarnak a székelyek.

FRISSÍTÉS

A vita során felszólalásában Kulcsár Terza József egyebek mellett kifejtette: „A székelyek a kereszténység védelméért harcoltak Mihai Viteazul és Ştefan cel Mare oldalán, akik elismerték őket. Azokat a személyeket és intézményekbe bújókat, akik fenntartják, hogy Székelyföld nem létezik, a háttérből irányítják, gyűlölettel vezérlik őket a magyarok és székelyek ellen. Nekik üzenem, hogy tanulják meg saját történelmüket. A romániai magyar közösség nem kér többet annál, ami minden európai nemzetet megillet. Európa támogatja az autonómiát, ez a legfontosabb üzenete az európai közösségnek a katalóniai események után.” Hangsúlyozta azt is: nem kívánjuk a határok módosítását, csak területi autonómiát szeretnénk Székelyföldnek a román államon belül. „Erre várunk 100 éve Romániában, ahogy ezt a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígérték. Idézem: „III. Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népeknek. Minden nép számára saját nyelvű oktatás, közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által, és minden nép a létszámával arányos képviseleti jogot kap a törvényhozó testületekben és a kormányzati szervekben.” Európában több területi autonómia működik, például Olaszországban, Finnországban vagy Belgiumban. A területi autonómia nem sérti Románia alkotmányát. Az olasz alkotmányban is egységes, oszthatatlan, szuverén és független állam szerepel, de vannak autonóm tartományai. A területi autonómia egy területre vonatkozik, nem egy etnikai csoportra.

Az elmúlt hetekben, Románia parlamentjében szándéknyilatkozat hangzott el arról, hogy Románia egyesülését szeretnék a Moldovai Köztársasággal. Ha ez megvalósulna, akkor az egyesült államban lenne területi autonómia is: a gagauzoké. Ha nekik lehet, a székelyeknek miért ne lehetne?

Vagy felszámolnák Gagauzia területi autonómiáját?” – fejtegette. Reményét fejezte ki, hogy a törvénytervezetre adott kedvező szavazattal Románia törleszti 100 éves adósságát a magyarsággal szemben. „Ha a gyulafehérvári nyilatkozatot nem tartják tiszteletben, nekünk magyaroknak, de a románoknak sincs mit ünnepelniük ebben az évben. Tisztelt kollégák, szeretném, ha világosan megértenék: mi székelyek Románia határain belül kérünk szabadságot” – zárta beszédét a háromszéki képviselő.

 

A szavazás után Kulcsár-Terza József (fotó) lapunknak elmondta: a tavaly december 22-én általa benyújtott tervezetet a szakbizottsági jelentések elkészítése után harmadszor tűzték a plénum napirendjére, az előző két alkalommal azonban nem sikerült az előtte levő jogszabályokat mind letárgyalni. Április 11-én azonban erre is sor került, és nagyon hamar lezajlott minden. Kezdeményezőként elsőnek kapott szót, de az általa mondottakat erősítette meg Biró Zsolt és Korodi Attila is.

Kulcsár-Terza József köszönetet mondott a magyar frakciónak azért, hogy egyként viselkedett és állt ki az ügy mellett – szerinte ez a magyar közösségnek, a választóknak is fontos üzenet.

Hozzátette: a román pártok is egységesen viselkedtek, kivétel nélkül elítélték az autonómia-javaslatot – de „a legfontosabb az, hogy tudják, mit akarunk, és azt is elmondtuk, hogy ez nem ütközik sem a román törvényekbe, sem az alkotmányba, sem az európai normákba, ezek a jogok minden civilizált országban kijárnak a kisebbségeknek”. A háromszéki képviselő azt is elmondta: egyesek attól féltek, hogy botrány lesz az autonómia-tervezet megtárgyalásán, de csak egy kicsit hevesebb vita volt, néhány bekiabálással, ez nem szokatlan a román parlamentben.

Végül leszögezte: az autonómia-küzdelmet folytatni kell, és folytatni is fogja.

„Az erdélyi magyarság autonómia-igényét nem lehet csak úgy leseperni az asztalról, aztán pedig úgy kezelni, mintha nem is létezne. Romániának előbb-utóbb foglalkoznia kell vele. A gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma kiváló alkalom arra, hogy az erdélyi magyarok valós igényeiről – így az autonómiáról is – nyíltan, őszintén beszéljünk a román többség előtt. Párbeszédre van szükség ahhoz, hogy megértessük, mi nem Románia határait akarjuk bontogatni, hanem csupán a szülőföldünkön való megmaradásunknak szeretnénk megteremteni a hosszútávon is fenntartható feltételeit. Európa-szerte számos esetben bebizonyosodott már, hogy az önrendelkező nemzeti közösségek, régiók igazi motorjai a gazdasági és kulturális életnek. Nem lenne ez másként Székelyföld esetében sem” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője április 11-én azt követően, hogy a parlament alsóháza első körben tárgyalta a Kulcsár-Terza József képviselő által egyénileg benyújtott, Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet.

Korodi Attila a parlamenti vita során kitért arra, hogy sajnálatos módon az elmúlt évtizedekben, a romániai közbeszédben, médiában és sok politikus retorikájában az autonómia negatív jelentést kapott, pedig ez szó az ország alapokmányában is benne van.

Ennek ellenére a többség úgy tekint a székelyföldi magyarok törekvésére, mintha az ország integritását veszélyeztetnék, így viszont nagyon nehéz érdemben beszélni róla. Az egyetlen megoldás az lehet, ha konstruktív párbeszédet folytatunk a többséggel.

„Nekünk most az a feladatunk, hogy széleskörű párbeszéd-sorozatokat folytassunk a román többséggel arról, hogy mit jelent számunkra az autonómia, mit akarunk konkrétan, és milyen elképzelések mentén szeretnénk azt gyakorlatba ültetni. Meg kell értetnünk a román emberekkel, hogy az autonómia semmit nem vesz el Romániától és semmivel sem csorbítja a románok jogait. Nem utasíthatják el a közösségünket megillető kollektív jogokat. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése már 1993-ban megfogalmazta az ajánlást, amely szerint biztosítani kell a nemzeti közösségek kollektív jogait abban a vonatkozásban is, hogy egy nemzeti közösség önállóan szervezhesse meg életét, illetve teljességgel élje meg identitását. Romániának tehát tovább kell lépnie az egyéni jogok szintjéről a közösségi jogok irányába” – mutatott rá az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője, és hozzátette: az RMDSZ már 26 éve elkötelezte magát az autonómia mellett, és mindent megtesz azért, hogy elérje a román társadalomban azt a szemléletváltást, amely szükséges az autonómiatörekvéseink sikerre viteléhez.

FRISSÍTÉS 2

Román reakciók

A jobboldali ellenzéki pártok szónokai az egységes román nemzetállam elleni nyílt támadásként értékelték a törvénytervezetet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője szerint a székely közigazgatási területek, a székek visszahozása visszafordítaná a középkorba az országot.

A szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője azt mondta: a magyarság jogos elvárásai mindig számíthatnak az USR támogatására, amint történt az a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról vagy az anyanyelvhasználati küszöb leszállításáról szóló törvénytervezeteknél, de a Székelyföldnek speciális jogokat előirányzó tervezetet nem tudják támogatni, szerintük az területinek álcázott etnikai autonómiáról szól.

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Vasile Suciu is igyekezett barátságosabb hangot megütni, a koalíció és az RMDSZ jó együttműködését hangsúlyozta, és arra intette képviselőtársait, hogy ne mélyítsék a románok és magyarok közti szakadékot szenvedélyes nyilatkozatokkal a centenárium évében. Mindazonáltal a Székelyföld területi autonómiáját a PSD vállalhatatlannak tartotta.

Mihai Tudose volt szociáldemokrata kormányfő, aki januárban akasztással is megfenyegette az autonómiát követelő magyarokat, most is nyersebben fogalmazott: szerinte szégyenletes gesztus volt az RMDSZ részéről akár csak „nyílt és barátságos” párbeszédet is nyitni ilyen témákról.

A nem magyar kisebbségek frakciójának szószólója, Varujan Pambuccian úgy vélekedett, vannak adósságai a románságnak az 1918-as ígéretek valóra váltásában, ami a kisebbségek anyanyelvhasználati, oktatási és más kollektív jogait illeti, de olyasmit, amit a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó tervezet javasol, nem ígértek a Gyulafehérvári Nyilatkozatban. A frakcióvezető bejelentette, hogy a kisebbségi frakció is a tervezet ellen voksol. (MTI)

 

Háromszék napilap 

 

 

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro