Közlemények

Dr. Dabis Attila megbízatásának megerősítése

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Dr. Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottját a román határrendészet, meg nem nevezett nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, három évre kitiltotta Romániából. Ez az intézkedés sérti az Európai Unió polgárainak szabad közlekedéshez való jogát, teljes mértékben megalapozatlan, törvénytelen, alkotmányellenes, és alapjogsértő.

            Dr. Dabis Attila a Székely Nemzeti Tanács döntése alapján, a testület elnökének megbízásából képviselte nemzetközi szinten Székelyföld autonómia törekvését. Minden fellépése, kezdeményezése teljes mértékben bele illik a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáiba, azok semmiképp sem sértik Románia alkotmányos rendjét, hanem éppen ellenkezőleg segítik a román hatóságokat, hogy szakítsanak a szekuritátés múlttal, mindazzal a Románia számára káros és veszélyes örökséggel, amelyet a Ceausescu diktatúra hagyott örökül.

Mindezeket figyelembe véve szükségesnek és fontosnak tartom Dr. Dabis Attila külügyi megbízásának a megerősítését a Székely Nemzeti Tanács nevében:

Megbízom Dr. Dabis Attilát, hogy az eddigiek szellemében változatlanul képviselje Székelyföld autonómia törekvését, nemzetközi kapcsolatokban, európai és más nemzetközi fórumok előtt.

Megbízom Dr. Dabis Attilát, hogy képviselje a székelység érdekeit, folyamatosan kövesse a híreket, és tegye szóvá mindazokat a jogsértéseket, amelyek a székely közösséget érik.

Személyesen én, de meggyőződésem, hogy a Székely Nemzeti Tanács minden küldötte mellette áll erkölcsi bátorításban, biztatásban, és lehetőségünkhöz mérten mindent megteszünk, hogy az általa indított jogorvoslati eljárás sikerre vezessen, és a legrövidebb időn belül ünnepélyesen köszönthessük sorainkban, itt, Székelyföldön.

 

 

Marosvásárhely, 2018. április 4.

Izsák Balázs

 

Elkezdődött az intézményes párbeszéd a székelység és a román állam között!

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

2018. március 20-án Kulcsár-Terza József képviselő meghívására a Román Parlament Közigazgatási Bizottsága meghallgatta a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Izsák Balázst, aki a napirenden lévő Székelyföld Autonómiastatútumának legfontosabb jellemzőit ismertette. A szakbizottsági ülésen támogatóan nyilatkozott a két RMDSZ-képviselő, elhangzott néhány ellenvélemény, majd a bizottság elnöke, Florin-Claudiu Roman pár mondatban ismertette a Törvényhozási Tanács negatív véleményezését, és ennek szellemében javasolta a tervezet elutasítást. Emlékeztetünk arra, hogy 2004-ben, az autonómiastatútum első benyújtásakor elutasították a Székely Nemzeti Tanács akkori elnökének, dr. Csapó I. Józsefnek a meghallgatását.

Összegezve a történteket, megállapítható, két érvrendszer, két mentalitás, két jövőkép áll szemben egymással: a székely közösségé és a román államé. Az előzőt Székelyföld Autonómiastatútuma, a Székely Szabadság Napi tüntetés kiáltványa, valamint a Székely Nemzeti Tanács elnöke által a szakbizottság elnökének írásban is benyújtott érvelése jeleníti meg, míg az utóbbit a Törvényhozási Tanács véleményezése. Megállapítjuk, hogy ezzel elkezdődött az intézményes párbeszéd a székelység autonómiájának közképviselete és a román állam között! A további feladat – amelyben szakemberek, politikai elemzők, jogászok támogatását is várjuk – a szemben álló érvek részletes kibontása, elemzése.

Cáfolni kell például az „etnikai alapú autonómia” minősítést, amelyet épp azért épített be a törvényhozási tanács a véleményezésbe, hogy hangulatot keltsen a képviselőházban a törvénytervezettel szemben, holott a tervezet jogalanya maga Székelyföld és annak haszonélvezője: a régió összes lakója. Valótlan az a Törvényhozási Tanács által sugallt gondolat, hogy a Székelyföldön élő románokat az autonómia hátrányos helyzetbe hozná, vagy kiszorítaná őket a közhatalom gyakorlásából. Ezek a hamis érvek megcáfolhatóak, és ebben már van tapasztalatunk.

Sikerült elérni, hogy a mostani véleményezésből töröljék azt a korábbi állítást, amely az Európa Tanács 1201/2003. számú ajánlását épp az autonómia ellen próbálta fölhasználni. Ezzel kapcsolatban felidézzük, hogy 2012. december 17-én a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs a bukaresti ügyészségen bűnvádi eljárást indított a törvényhozási tanács elnöke, Dragoș Iliescu ellen okirat-hamisításért, mivel az Európa Tanács ajánlásának 12. szakaszát önkényesen megváltoztatta, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, az Európa Tanács nem támogatja a kollektív jogokat. Jóllehet az ügyészség elutasította a keresetet, a jelenlegi véleményezés – amely majdnem teljes mértékben egyezik a Törvényhozási Tanács által 2005-ben kiadott véleményezéssel – már nem tartalmazza az 1201/2003. számú ajánlás 12. cikkelyének hamisított fordítását és valótlan értelmezését.

A Székely Nemzeti Tanács kész arra, hogy más szakbizottságok előtt is fenntartsa a törvénytervezetet, amennyiben erre lehetőséget kap.

 

 

a Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

 

Marosvásárhely-Sepsiszentgyörgy, 2018. március 23.

 

 

Elutasították az autonómiastatútumot a szakbizottságban

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Negatívan véleményezte és elutasításra javasolta a képviselőház közigazgatási és területrendezési szakbizottsága kedden a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő terjesztett be tavaly decemberben egyéni jogszabály-kezdeményezésként.

      

      

Kulcsár-Terza József úgy vélte, az ülésen egyértelmű volt, hogy a tervezetet le akarják söpörni az asztalról, amint az is, hogy a törvényhozók nincsenek tisztába a kezdeményezéssel, ezért nagy szükség van a párbeszédre, és ezek az alkalmak esélyt teremhetnek elindítására. Az ülésen a képviselő meghívására jelen lévő Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét nem lepte meg a döntés, ugyanakkor a hosszú és küzdelmes autonómiaharcban fordulatként értékelte a tegnapi vitát, mivel egyértelművé tette, hogy két markáns, megragadható és egymásnak szögesen ellentmondó álláspont létezik ebben a kérdésben, ahogyan azt is, hogy egyelőre még a párbeszéd lehetősége sem adott.

A bizottsági ülés elején Kulcsár-Terza József kezdeményezőként kért és kapott szót a testület liberális párti elnökétől. Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert polgári párti politikus felszólalásában egyebek mellett arra hívta fel a bizottság tagjainak figyelmét, hogy az általa is képviselt erdélyi magyar közösség, valamint a székelység tiszteletben tartja mind a román nyelvet, mint az ország hivatalos nyelvét, Románia nemzeti himnuszát, valamint nemzeti ünnepét, december elsejét, és tekintve, hogy a székelység is rendelkezik saját nemzeti jelképekkel, a kölcsönösség elve alapján ugyanezt várja el a román közösségtől is. A bizottság egyes tagjai nemtetszésüknek adtak hangot annak kapcsán, hogy a képviselő kizárólag a románság nemzeti ünnepeként beszélt december elsejéről. Kulcsár-Terza József továbbá az Erdély és Románia egyesülését kimondó, idén százéves 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatnak a nemzetiségek önrendelkezésére vonatkozó beváltatlan ígéreteit említette, rámutatva: a székely közösség továbbra is ezek betartását várja, igényli. Zárásként a honatya kifejtette: Székelyföld területi autonómiája nem jelenti az országhatárok módosítását, és ezáltal nem irányul Románia területi egysége, sem szuverenitása ellen.

A bizottsági vitán Izsák Balázs, az autonómiastatútumot kidolgozó Székely Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt, és szintén szót kapott. Felszólalásában az elnök a törvényhozási tanács – elutasítást javasló – jelentésében foglalt érveket, amelyeket Florin-Claudiu Roman, a testület elnöke ismertetett, igyekezett cáfolni, rámutatva: a területi autonómia nem jelent elszakadást, az autonóm Székelyföld egy közigazgatási egysége lenne Romániának, olyan többletjogosítványokkal, amelyek az őshonos nemzeti közösség megmaradását szolgálják. Az SZNT elnöke felhívta a figyelmet a sikeres európai autonómiákra, példaként az oszthatatlan szuverén nemzetállam Olaszországot említve, amelynek öt autonóm területe van. Lapunk megkeresésére Izsák Balázs elmondta: a szűkös időkorlát – amelyet a bizottság elnöke biztosított – nem adott lehetőséget álláspontjuk részletes ismertetésére, de ezt írásban is átnyújtotta. Noha nem voltak illúziói annak kapcsán, hogy a bizottság tagjait sikerülne meggyőzni, és ezáltal pozitívan véleményeznék a tervezetet, értékelni tudja ugyanakkor, hogy a tervezet harmadik beterjesztése alkalmából végre az SZNT számára is megteremtődött az esély, hogy ismertesse álláspontját, megvédje a statútumot.

Az ülésen egyébként a közigazgatási bizottság két RMDSZ-es tagja, Csoma Botond és a Seres Dénes bizottsági tag helyett jelen levő Márton Árpád frakcióvezető-helyettes érvelt a tervezet mellett. Csoma Botond egyebek mellett kifejtette: a székelyek legitim óhaja az autonómia, a tervezet nem románellenes, nem irányul az ország feldarabolására, és a kölcsönös bizalom helyreállítását szorgalmazta. Márton Árpád elismerte, hogy az SZNT statútumtervezete által használt közigazgatási fogalomrendszer – a történelmi székely székek – nem felel meg a hatályos alkotmánynak, ezért azt javasolta, hogy a szakbizottság vitassa meg a tervezetet, és ahol szükséges, fűzzön hozzá módosító indítványokat. Mintegy válaszként Florin-Claudiu Roman azt javasolta, a testület ne folytasson cikkenkénti vitát a tervezetről, hanem javasolja a teljes tervezet elutasítását a képviselőház plénumának. A bizottsági elnök javaslatát mind a 21 román képviselő támogatta, csak a testület két RMDSZ-es tagja voksolt ellene. Izsák Balázs szerint ez a lépés egyértelművé tette: a bizottság tagjai indulásból még a párbeszéd lehetőségét is kizárták.

A vitán egyébként a román pártok képviselői közül egyedül Tudor-Vlad Benga, a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselője szólalt meg, szükségesnek nevezve a többség és kisebbség őszinte párbeszédét akár arról is, mennyiben teljesültek az 1918-as gyulafehérvári ígéretek.

Ugyanő elutasította, hogy a közigazgatási régiókat etnikai alapon szervezzék meg Romániában, mert szerinte az sértené Erdély multikulturális örökségét.

Kulcsár-Terza József érdeklődésünkre elmondta: Florin-Claudiu Roman viszonyulásán nem lepődött meg, hiszen ő egyike a Nemzeti Liberális Párt nacionalista, magyarellenes hangadóinak, és az is egyértelmű volt, hogy a testület román tagjai még a vita lehetőségét is kizárnák. Erre utalt az is, hogy igen rövid időkeretet szabtak a felszólalóknak, Márton Árpád konkrét eljárási javaslatát pedig fenntartás nélkül elutasították. Kulcsár-Terza József méltatta, hogy az RMDSZ képviselői kiálltak a tervezet mellett. Felvetésünkre, hogy a történtek tükrében milyen esélyt jósol a tervezetnek a honatya úgy vélte, nem hinné, hogy bárki, aki reálisan gondolkodik, elhitte, hogy első nekifutásra sikerrel járhatnak, de azáltal, hogy a tervezetet benyújtotta, legalább megmozdult valami, esély teremtődött a párbeszédre. A képviselő hozzátette: a tervezet sorsát illetően még nem lehet egyértelmű állásfoglalásba bocsátkozni, mennek tovább következik újabb két bizottság – a kisebbségi és emberjogi, valamint a jogi -, ahol a további érveiket is fel szándékoznak sorakoztatni a tervezet mellett.

Izsák Balázs a vita legfontosabb hozadékaként és egyben az autonómiaküzdelem fordulópontjaként értékelte, hogy egyértelművé vált, hogy két markáns, kézzelfogható szemben álló érvrendszer (a törvényhozási tanácsé, valamint az SZNT-é) létezik ebben a kérdésben, amelyet most már a világgal is meg lehet ismertetni.

 

   

A székely és a magyar szabadságeszmény szolgálatában

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

A Székely Szabadság Napja után a nagyvilágban élő magyarok nemzeti ünnepére készülünk. Az előbbi ünnepre a székely szabadság eszménye mozgósít mindenkit, míg az utóbbira az 1848-as, valóra vált szabadságeszmény: Magyarország szabad, független állam, és az elszakított nemzetrészek legszilárdabb támasza. Nekünk, határon túl élő magyar nemzeti közösségeknek, nekünk, székelyeknek, létfontosságú cél, hogy Magyarország megmaradjon szabadnak, demokratikusan megválasztott intézményei hozzák meg az országra vagy a nemzet egészére vonatkozó döntéseket, és ezek soha ne kerüljenek idegen érdekek befolyása alá.

A székelység nemzettudatában évszázadokon keresztül meghatározó volt, hogy Magyarország és a magyar nemzet védelmezője volt. Ebben a szellemben született meg az Agyagfalvi Nemzetgyűlés határozata, amelyben hatvanezer székely döntött úgy, hogy a szabadságharchoz csatlakoznak. Ekkor vált a székely nép a modern magyar polgári nemzet részévé, és ez a saját hagyományaiból is táplálkozó, de mindenképpen modern nemzettudat segítette őt abban, hogy később többségét egy idegen ország igazgatása alatt is megőrizze szülőföldjén. Ma, készen a párbeszédre Románia többségi népességével, a jog és a demokrácia eszközeivel küzd azért, hogy saját sorsát irányítsa. Ebben a küzdelemben számít a jövőben is Magyarországra, a magyar kormány, a magyar parlament és az egész magyar társadalom támogatására.

A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács által megfogalmazott 12 pont és a március tizenötödikei kiáltvány érthetően és tömören megfogalmazza a Magyarország mai határain kívül került nemzeti közösségek céljait. Bízunk benne, hogy ez a felhívás visszhangra talál minden ünneplő magyar szívében, bárhol éljen a nagyvilágban.

 

 

 

Marosvásárhely, 2018. március 14.

Izsák Balázs

 

Politikailag motivált beutazási tilalom

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

2018. március 9-én megkíséreltem áthaladni a magyar-román határon az Ártánd-Bors határátkelőnél, közép-európai idő szerint 12.44 órakor, egy svájci-magyar barátommal közösen. A személyi igazolványunk átvizsgálását követően a román határőr megkért, hogy hajtsunk át egy közeli hivatali épülethez, ahol tájékoztatott, hogy nem léphetek be Románia területére. Az utastársam tovább haladhat, de nekem vissza kell térnem Magyarországra. Válaszként megkértem, hogy tisztázzák a beutazásom megtiltásának jogalapját. Többszörösen felszólítottam az eljáró tisztviselőket, hogy tájékoztassanak arról a döntésről - akár bírósági ítéletről, akár más hatósági végzésről -, amely kirója rám a beutazási tilalmat. Ezen feltételeket követeli ugyanis meg az a 102/2005-ös kormányrendelet,[1] melyre a helyszínen számomra kiállított dokumentum is hivatkozik. A határőrök megtagadták a választ, de azt többször is világossá tették számomra, hogy “Bukarestből, magasabb szintről érkezett az utasítás”, hogy engem nem szabad beengedni az országba. A beutazásom megtagadása egy nappal a Székely Szabadság Napja előtt érkezett. Ez minden évben a legnagyobb nyilvános székelyföldi demonstráció, amelyen nagyobb regionális döntéshozatali kompetenciákat követel magának a székelység, egyben tiltakozik a központi kormány tervezett közigazgatási reformja ellen, amely a Székelyek által lakott területek etnikai összetételének megváltoztatását célozza, azzal a szándékkal, hogy korlátozzák őket kisebbségi jogaik gyakorlásában.

Nem vagyok büntetett előéletű. Rendszeresen járok Romániában és soha nem sértettem meg annak egyetlen törvényét sem. Tekintve, a beutazási tilalom körülményeit, van okom feltételezni, hogy e döntés politikai motivációból született, válaszként arra a nemzetközi kisebbségvédelmi, illetve jogérvényesítő munkára, melyet a Székely közösség nevében végzek, valamint a Székely Szabadság Napjának rendezőit segítő tevékenységemre. A meglévő alkotmányos garanciák ellenére, a közhatóságok visszatérő jelleggel megpróbálják korlátozni a Székely közösségnek a békés gyülekezéshez való szabadságát, azáltal, hogy a rendezvény előtt, közben és után megszorításokat, szankciókat, és büntetések rónak ki.

Az országba való beutazásom megtiltása sérti Románia törvényeit, valamint az ország által aláírt és ratifikált számos nemzetközi egyezményt.[2] E tiltás sérti mindenekelőtt azon jogomat, hogy az Európai unió polgáraként szabadon mozogjak az Unió határain belül. Az a tény, hogy Románia megtiltotta az országba való belépést egy másik EU-s tagállam törvénytisztelő polgárától, megkérdőjelezi Románia hajlandóságát, hogy végrehajtsa az Uniós jogszabályokat, köztük az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelvét, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról. Ezen felül, a Székely Szabadság Napján való részvételem megakadályozása sérti a szóláshoz, véleménynyilvánításhoz, és gyülekezéshez való alapvető jogomat, melyet nemzetközi, illetve regionális emberi jogi egyezmények védenek, köztük az EU Alapjogi Chartája.

Bizonyosan jogorvoslatért folyamodok majd a rám rótt jogtalan beutazási tilalom miatt, valamint folytatni fogom a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos munkámat, és amint lehetséges újra visszatérek Székelyföldre.

 

 

Dr. Dabis Attila

Külügyi Megbízott

Székely Nemzeti Tanács

 

 



[1]
                  [1] 102/2205-ös Sürgősségi Kormányrendelet az Európai Unió tagállamainak, az Európai Gazdasági Térségnek és a Svájci Államszövetség polgárainak Románia területén való szabad mozgásáról.

[2]
                  [2] Így többek között a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló Alapszerződést; az Európai Unió Működéséről szóló Szerződést, valamint több más regionális, illetve nemzetközi szerződést.
 

   

Oldal 5 / 78

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro