Közlemények

Méltósággal mutassuk fel Székelyföld területi autonómiája iránti közakaratot!

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére március 10-én immár közel egy évtizede minden évben összegyűlünk Marosvásárhelyen, a Postaréten, a Székely Szabadság Napján, hogy emlékezzünk és Székelyföld területi autonómiáját követeljük. Emlékezzünk a székely vértanúk áldozatára, akik a nemzeti önrendelkezésért adták életüket, merítsünk erőt a példájukból, és követeljük Székelyföld autonómiájának törvényes és intézményes garanciáit is. A ma élő székelyek számára ez a nap az összetartozás, a tudatos, közös fellépés napja, a nemzeti önrendelkezés, az autonómia jegyében.

A szervezők nevében kijelentjük: minden körülmény adott arra, hogy a hagyományoknak megfelelően méltósággal, az összefogás erejével élve több tízezren mutassuk fel az autonómia iránti akaratunkat. Idén ismét sikerült széles összefogást biztosítani, a politikai pártok és civil szervezetek támogatásukról biztosítottak. Mindez megköveteli minden résztvevőtől, hogy ezen a napon mindannyian, politikai meggyőződésünktől függetlenül a nemzeti érdeket tartsuk szem előtt, és érvényesítsük a „pax siculica” – székely béke – elvét. Ami azt jelenti, hogy tanúsítsunk megértést és tiszteletet azokkal a felszólalókkal szemben is, akikkel esetleg nem mindig értünk egyet. Erre kötelez a hősök kegyelet, az ismét megvalósult összefogás. Határozott, erőteljes tiltakozásunk pedig legyen egyben támogatása is a parlament asztalán lévő statútumban megfogalmazott céljainknak.

Március 10-én, 16.00 órakor a megemlékezés a Székely Vértanúk emlékművénél kezdődik. A beszédek után ismertetjük a kormánynak és az államfőnek címzett kiáltványt. A Postarét és a prefektúra közötti útvonalon, – ha kellő számban leszünk – útlezárás biztosítja a békés felvonulást, erről a csendőrség és a forgalmi rendőrség helyi vezetői biztosítottak. A prefektúrán átadjuk a tiltakozó kiáltványt, 19.00 órakor a tömegrendezvényt bezárjuk.

Arra kérünk és biztatunk mindenkit, vegyen részt és békésen, méltósággal, a törvényes rend betartásával, de rendületlenül követeljük Székelyföld területi autonómiáját. Itt Székelyföldön a szabadság most azt is jelenti, hogy jogunk és lehetőségünk van kiállni Székelyföld autonómiastatútuma mellett, tiltakozni a jogsértések ellen, követelni az autonómia törvény általi szavatolását, jogunk és lehetőségünk közösen cselekedni ennek érdekében.

Találkozzunk Marosvásárhelyen, a Postaréten, március 10-én, 16.00 órakor!

 

Marosvásárhely-Sepsiszentgyörgy, 2018. március 8.

a Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

 

Nyílt levél Carmen Daniela Dan Asszonynak, Románia belügyminiszterének

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

 

Tisztelt Miniszter Asszony!

 

 

            Az elmúlt években megállapítottam, hogy minden egyes áthaladásomkor Románia határán a Román Határrendőrség kiemelt figyelmét élvezem. Több esetben előfordult, hogy a határrendőr utasítására kényszerparkoláson kellett akár egy órát is várakoznom, néha a számítógép meghibásodását, máskor más valótlan okokat hoztak fel ürügyként. Tanulmányoztam a román határátkelés rendszerére vonatkozó törvényeket, és könnyen rájöttem, hogy Romániában „nyilvántartott személyként” (persoană cu consemn) tartanak számon. Ezeket a személyeket a törvényes előírásoknak megfelelően sajátos módon kezelik Románia határain.

            2015-ben negatív nemzetközi visszhangot váltott ki a Közrendre és Közbiztonságra Vonatkozó Országos Stratégia. Ebben a székelység autonómiatörekvését olyan bűnügyi jelenségként jellemezték, amely állandó fenyegetés az állampolgárok jólétére és biztonságára nézve. E dokumentum szerint a területi autonómia igénye egy rasszista, szélsőséges és xenofób megnyilvánulás, amely akkor veszélyes, ha ennek a célja egy régió autonómiája. Ez a bekezdés végül nem került be a stratégia végleges szövegébe, tekintettel arra, hogy teljes mértékben ellentétes az Európa Tanács ajánlásaival és az európai autonómiák gyakorlatával. A magam és más személyek tapasztalata a határon azt tanúsítja, hogy csak a stratégia szövegéből tűnt el ez a mentalitás, azonban azt bevezették és mindmáig megtartották a határrendőrség gyakorlatában.

            A mi számunkra a területi autonómia politikai meggyőződésünk része, egy olyan meggyőződésé, amelyet Románia Parlamentje elé terjesztett törvénytervezettel is kifejezünk, de kifejezzük a közösségi akaratnyilvánítás más demokratikus eszközeivel is. Rendkívül veszélyes, ha a Belügyminisztérium, ha a Határrendőrség, vagy bármely hatóság, amely a közrend és a közbiztonság fenntartásában illetékes beavatkozik politikai kérdésekbe, és nyomást próbál gyakorolni. Ez ellentétes Románia Alkotmányával is.

            Ezennel kérem, hogy töröljenek a Határrendőrség adatbázisának a nyilvántartott személyekre vonatkozó jegyzékéből, más autonómiának elkötelezett személyekkel együtt, és töröljék innen mindazokat a személyeket, akik politikai meggyőződésük miatt élvezik az Önök kiemelt figyelmét, és ez által az Ön által vezetett minisztérium visszatérhet az alkotmányos keretek közé.

 

Izsák Balázs

a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2018. február 27.

 

Sikeresek voltak a civil árnyékjelentések

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Szerdán, február 21-én hozta nyilvánosságra az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságának Romániáról szóló jelentését, amely több fontos kisebbségvédelmi kérdésben elmarasztalja Romániát és számos olyan a romániai magyar közösséget érintő jogsértést is bemutat, amelyek az erdélyi magyar civil szervezet által készült árnyékjelentésekben szerepeltek.

 

A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) közösen, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pedig a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) együttműködve nyújtott be árnyékjelentést az Európa Tanács kisebbségvédelmi szerveihez 2017-ben, majd a tavalyi év folyamán közösen találkoztak az ET tanácsadói bizottságának tagjaival. A civilek által közösen megfogalmazott jelentésekben bemutatott jogesetek, kisebbségvédelmi esetek, jogsértések, diszkriminációellenes jogesetek majdnem kilencven százaléka bekerült a tanácsadói bizottság negyedik időszakos jelentésébe és a Romániának megfogalmazott ajánlások között is számos civilek által képviselt kisebbségi ügy szerepel.

 

Mint ismeretes, Románia már negyedszer kerül elbírálás alá a Keretegyezmény végrehajtása tekintetében és elmondható, hogy ezen monitorozási ciklus jelentése óriási áttörést hozott az előző szakértői jelentésekhez képest, hiszen a keretegyezmény ratifikálása után a romániai magyar közösséget érintő jogsértések majdnem teljesen eltűntek a jelentésekből. Ennek legfőbb okai többrétűek. Egyrészt, eddig civil szervezetek nem adtak le árnyékjelentéseket, másrészt, pedig az elmúlt húsz év kisebbségi politizálása nem tekintette prioritásnak, a nemzetközi egyezmények szakértőinek megfelelő tájékoztatását és így az ország hivatalos álláspontja dominálta ezeket a fórumokat.

 

Mindent egybevetve, az idei évben megjelent, Románia kisebbségpolitikáját erőteljesen kritizáló jelentés, mérföldkő a romániai magyar kisebbségvédelem területén. Reméljük, hogy ez az eredmény ösztönzően fog hatni más, erdélyi magyar civil szervezetekre is, bizonyítva, hogy kitartó és szakszerű munkával komoly eredményeket lehet elérni a nemzetközi fórumok rendelkezésre álló monitoring eljárásaiban.

 

A szerdán közzétett tanácsadói bizottsági jelentés több olyan kérdést is kiemelten tárgyal, amellyel alig foglalkoztak az elmúlt ciklusokban. Ilyen a nyelvi jogok kérdésköre, amely a fenti szervezetek részletes személyes ismertetői és árnyékjelentéseinek hatására került a szakértői bizottság érdeklődési körébe. A dokumentum ajánlásokat tartalmaz a közigazgatási intézményeken belüli anyanyelvhasználat, a kisebbségi nyelven zajló oktatás, a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében. Továbbá a jelentésben bemutatásra kerül a MOGYE ügye, a CEMO anti-diszkriminációs ügyei, a kolozsvári városnévtáblák kapcsán indított perek, a történelem-tankönyvek egyoldalúsága és a nemzeti és vallási kisebbségek történelmének és kultúrájának mellőzése, a differenciált román érettségi vizsga hiánya, és számos más olyan ügy, amelyet a civil jelentéskészítők közvetítettek a nemzetközi egyezmények szakértői irányába. A jelentés külön foglalkozik a közigazgatási intézményeken belüli anyanyelvhasználattal. Megemlíti azokat a magyar többségű önkormányzatokat, ahol továbbra sem élnek a törvény által biztosított anyanyelvhasználati joggal, valamint a tanácsi határozatok és egyéb hivatalos dokumentumok pedig csak román nyelven hozzáférhetők. Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy 324 olyan település van Romániában, ahol a magyar lakosság számaránya legalább 20 százalék, de a nyelvi jogokat csak igen kevés településen biztosítják ténylegesen.

 

A fentiek értelmében kijelenthető, hogy habár az elmúlt két évtized során nem születtek civil árnyékjelentések és a magyar közösség szempontjai csak szórványosan kerültek megfogalmazásra árnyékjelentések formájában az elmúlt években, mindez megváltozni látszik. A civil kisebbségvédelem megerősödött, a jelentésben megfogalmazott ajánlások óriási segítséget jelentenek a jogvédők számára, hiszen hivatkozni lehet majd ezekre a kisebbségvédelmi ügyek során, a jelenben zajló vagy a jövőben kezdeményezett peres és jogérvényesítő eljárásokban. Ugyanakkor, a magyar ügyek hangsúlyosan és nemzetközi színtéren érthető módon kerültek bemutatásra, és ezáltal várhatóan Románia kitűnő kisebbségvédelemmel rendelkező országimázsa, közelíteni fog a kevésbé pozitív valósághoz.

 

Kolozsvár, Marosvásárhely, 2018. február 23.

 

Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO)

Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI)

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács

   

A marosvásárhelyi magyarokhoz!

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen él az erdélyi magyarság legnagyobb magyar közössége. Ezt ma – a magyarság számának folyamatos csökkenése ellenére is – még mindig le lehet írni.

2013. március tizedikén, a Székely Szabadság Napján megmozdult ez a közösség. Nagyszámú részvétele kiemelte ezt az eseményt a korábbi rendezvények sorából, és hozzájárult az ugyanazon év októberében megszervezett Székelyek Nagy Menetelésének sikeréhez is. Úgy tűnt, hogy közel negyedszázad után megtört a jég, oldódott az a dermedtség, amelyet az 1990 márciusában megszervezett magyarellenes hadjárat és az azt követő megtorló intézkedések hoztak a vásárhelyi magyarságra.

Most egy olyan évben készülünk a Székely Szabadság Napjának megünneplésére, amikor mindannyian nyomatékot adhatunk a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetnek, amely Karácsony óta a Parlament asztalán van.

Nem lehetünk közömbösek az iránt sem, hogy Románia lemondott miniszterelnöke akasztással fenyegetett meg bennünket a székely zászló használatáért. Bízunk benne, hogy elegendő székely zászló van a marosvásárhelyiek birtokában, hogy március tizedikén a kék és arany legyen a meghatározó szín, ahol összegyűlünk, és ahol felvonulunk.

Emlékezzünk mindannyian 1990. február 10-re, amikor gyertyával és könyvvel a kezünkben közösen léptünk fel jogainkért. Alapvető emberi jogokért, amelyek teljesítése ma is késik. Az akkor felvonulók jelentős része ma már nem él, de örökül hagyták a kiállás emlékét az új nemzedéknek, aki most, március tizedikén tanúságot tehet arról, hogy szüleinek és nagyszüleinek emlékéhez híven van szava, hite, öntudata egy békés, polgári küzdelemhez a magyarság jogaiért.

Március tizedikén Székelyföld autonómiájáért tüntetünk. Ez jogi kerete és intézményi garanciája mindazon jogoknak, amelyeknek valóra válását huszonnyolc éve várjuk.

Kérünk minden vásárhelyi magyart, jöjjenek március tizedikén 16 órára a Székely Vértanúk emlékművéhez, mozgósítsák családjukat, szomszédjaikat, ismerőseiket, hogy 1990. február tizedikének méltóságával mutassuk meg a világnak, hogy azokról a jogokról, amelyek minket megilletnek, nem mondunk le!

 

Izsák Balázs

Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2018. február 16.

 

A székely nép a nemzetközi jog alanya!

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Az első világháborút lezáró békefolyamat Székelyföldet elszakította Magyarországtól, és egy idegen ország, Románia fennhatósága alá rendelte, de ugyanakkor a nemzetközi jog alanyának ismerte el a székely népet az erdélyi szászokkal együtt.

Az 1919. december 9-én a Szövet­séges és Társult Főhatalmak és Románia között létrejött Párizsi Kisebbségi Szerződés 11. szakasza előírta: Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a Román Állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyez.

Románia 1952-ben elfogadott alkotmányával ismételten megerősítette a székely nép nemzetközi jogalanyiságát, létrehozva Székelyföld területén a Magyar Autonóm Tartományt: “a Román Népköztársaságban biztosított a közigazgatási-területi autonómia a magyar lakosságnak a székely rajonokban, ahol az egy tömbben él.”[1] A tartomány közigazgatási alegységei a “székely rajonok” nagyjából a székely székek területeit fedték le.

Közel száz évvel a székely nép nemzetközi jogalanyiságának elismerése után, meg kell jegyeznünk: a szász közösség időközben majdnem teljesen megszűnt, mi, székelyek azonban változatlanul azon a területen élünk, ahol 1919-ben és 1952-ben is.

Meg kell emlékeznünk arról, hogy 50 évvel ezelőtt, 1968. február 16-án, egy jogfosztó intézkedés nyomán Nicolae Ceausescu, a korabeli Magyarország és a nemzetközi emberjogi szervezetek közömbössége mellett megszüntette a (Maros) Magyar Autonóm Tartományt. Ezen a napon fogadta el a Nagy Nemzetgyűlés a megyerendszer meghonosító 2/1968-as törvényt, amely ma is érvényes.

Fontos kiemelni azt is, hogy a demokrácia viszonyai között milyen antidemokratikus hanyatláson ment át román közgondolkodás a magyar kérdésben. Ma, ha a közigazgatási átalakítás kérdése felmerül, a vezető politikusok egymást túlszárnyalva tagadják a közigazgatási határok kijelölésének kulturális, nyelvi és etnikai kritériumait. Holott az ötven évvel ezelőtt elfogadott törvény – amely kétségtelen jogfosztó volt – kimondja, hogy a megyék a földrajzi, gazdasági, társadalmi, etnikai körülmények figyelembe vételével jönnek létre, tekintettel a lakosság kulturális kapcsolataira és hagyományaira![2]

A román kormánynak, a parlamentnek, az államfőnek magyarázatot kell adniuk erre a hanyatlásra, hiszen ezért őket terheli a felelősség.

A székelység, tudatában annak, hogy a székely nép a nemzetközi jog alanya, ismerve a területi autonómiák európai gyakorlatát és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, a székelyek népszavazáson kifejezett akaratára, és 63 székely önkormányzat határozataira alapozva, nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, ezzel egy olyan jog helyreállítását kéri, amelyet a román állam korábban már elismert.

 

                                                                                       Izsák Balázs

                                                                     A Székely Nemzeti Tanács elnöke

 

 

Marosvásárhely, 2018. február 12.



                [1] În Republica Populară Română se asigură autonomie administrativ-teritorială populației maghiare din raioanele secuiești, unde ea formează o masă compactă. 


              [2] Județul este alcătuit din orașe și comune - unități de bază ale organizării administrativ-teritoriale a țării - în funcție de condițiile geografice, economice și social-politice, etnice și de legăturile culturale și tradiționale ale populației.

   

Oldal 6 / 78

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro