Önámítás volna a referendum és az autonómia?

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Kincses Előd


A szövetségi elnök kategorikusan kijelentette, hogy a székelyföldi autonómiát és más fontos kérdéseket nem lehet népszavazás tárgyává tenni, mert „az alkotmány és a törvény nem teszi lehetővé. Csak az államelnök írhat ki erről népszavazást”. /Markó: Önámítás a székely népszavazás, kolozsvári Krónika, 2004. Szeptember 8./

Csapó József volt szenátor, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ennek pont az ellenkezőjét állítja. Álláspontja szerint a helyi népszavazás megtartására irányuló határozat kezdeményezése és jóváhagyása nem alkotmány és törvényellenes, mert a megyei tanács elnöke, ill. a polgármester jogosult a helyi népszavazásra vonatkozó határozati javaslatot a megyei tanács, illetve helyi tanács elé terjeszteni. A megyei tanács és a helyi tanács pedig elhatározhatja a helyi népszavazás kiírását. Az SZNT elnöke úgy pontosít, hogy helyi népszavazás általuk javasolt tárgya: „NÉPSZAVAZÁS ARRÓL, HOGY A MEGYE /KÖZSÉG, VÁROS, MUNICIPÍUM/ LAKÓJAKÉNT AKARJA-E SZÉKELYFÖLD, MINT AUTONÓM TERÜLETI KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉG SARKALATOS TÖRVÉNY ÁLTALI LÉTREHOZÁSÁT ÉS A MEGYE /KÖZSÉG VÁROS, MUNICÍPIUM/ EZEN TERÜLETI-KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGHEZ TARTOZÁSÁT?”

Többen is megkérdeztek arról, hogy mi az igazság, lehet-e vagy sem ebben a kérdésben népszavazást tartani, tiltja-e a román alkotmány vagy a népszavazásról szóló 2000.évi 3. Törvény az SZNT által kezdeményezett népszavazás kiírását?

Válaszom lehet, hogy meglepő mindkét állítás alátámasztható jogilag, mivel a vonatkozó pontatlan és többértelmű megfogalmazásai ezt lehetővé teszik.

A szövetségi elnök csak kijelent, de nem hozakodik elő jogi érvekkel, ezért az RMDSZ jogi álláspontját a hivatalosan a Hargita Megyei Tanács jogi hivatalának tulajdonított vélemény alapján ismertetem és elemzem. Szerintük a „Székelyföld – autonóm területi közigazgatási egység” létrehozása, amely közigazgatási területként magába foglalná Hargita megyén kívül Kovászna megyét és Maros megye egy részét is, nem lehetséges a megyehatárok helyi népszavazással történő módosítása révén. Ennek megvalósításához Románia Alkotmányának és törvényeinek megváltoztatására van szükség, mely problémák a népszavazásról szóló törvény szerint országos /nemzeti/ jelentőségűek, ezért a népszavazás kiírására az államelnök és nem a helyi, ill. megyei tanács jogosult. Először tehát azt kell megvizsgálnunk, hogy mit tilt a román alkotmány, és mit tesz lehetővé. Ha az Európában egyre anakronisztikusabbnak tartott egységes nemzetállami meghatározásnál lecövekelünk, csak azt mondhatjuk, mindaddig, amíg az alkotmány első szakasza nem módosul, nincs mit tenni, autonómiáról szó sem lehet. Az alkotmánynak azonban a 20-ik szakasza is létezik, amelyik kimondja azt, hogy abban az esetben, ha az emberi jogokról a Románia által elfogadott nemzetközi rendelkezések és a román törvények között összeütközés van, akkor a nemzetközi egyezményeket kell alkalmazni.

Ennek következtében igen fontos következményekkel jár az a tény, hogy Románia a nemzeti kisebbségek védelmére számos nemzetközi jogi és politikai kötelezettséget vállalt, amelyek alapján a megfelelő hatáskörű közigazgatási régiók létrehozhatok. A legfontosabbakat említem.

Az EBESZ Koppenhágai Dokumentuma /1990/ 33. Szakaszának /1/ bekezdése: „A nemzeti kisebbségeknek és a hozzájuk tartozó személyeknek joguk van szülőföldjükhöz, mint etnikai önazonosságuk elidegeníthetetlen összetevőjéhez és elsősorban hagyományos területük és életfeltételeik védelméhez.”

Az Európai Tanács 2003/1334. Sz. Határozata politikai kötelezettségeket tartalmaz Románia számára is, arra nézve, hogy intézkedéseivel védelmezze a szülőföldjükön többségben levő közösségeket, beleértve a területi autonómia biztosítását, amennyiben e közösségek nemzeti önazonosságuk megőrzéséért sajátos hatásköröket és jogosítványokat követelnek.

Azt hiszem, okfejtésemből kiderül az, hogy a román alkotmányból az is levezethető, hogy az SZNT által kezdeményezett népszavazás törvényes megszervezése nem igényel alkotmánymódosítást! Közigazgatási határokat módosító helyi népszavazás kiírására egyébként az államelnöknek nincs hatásköre.

A másik megválaszolandó kérdés arra vonatkozik, hogy a javasolt népszavazás országos /nemzeti/, vagy pedig helyi érdekű – vitán felül áll: az országost csak az államelnök írhatja ki, s naivság lene azt hinni, hogy Ion Iliescu vagy utóda vállalkozna a népszavazás kiírására. Ráadásul ez esetben nemcsak az érintett régió lakosainak szavazata, hanem az egész ország szavazata döntene a kérdésben, vagyis megint a többség döntene helyettünk és rólunk.

Aszerint, hogy a népszavazásról szóló 2000. Évi 3. Törvény 12. Vagy 13. Szakaszát olvassuk, azt válaszolhatjuk, hogy esetünkben csak az államelnök írhatja ki a népszavazást, vagy pedig azt, hogy a helyi, ill. megyei tanács kell kiírja.

A törvény 12. Szakasza szerint a helyi közigazgatás, a területi szervezés, valamint a helyi autonómia általános jogállása államelnöki kiírásra tartozó nemzeti kérdés.

A törvény 13. Szakasza szerint a helyi közigazgatási egységekben rendkívül fontos kérdésekben helyi népszavazás írható ki. E cikkely /3/ bekezdése szerint a községek, városok, megyék határainak megváltoztatására vonatkozó törvényjavaslatot kizárólag a helyi lakosság részére kiírt előzetes népszavazás megtartása után lehet a Parlament elé terjeszteni. Az idézett passzusok tehát egyenesen megkövetelik a helyi népszavazás kiírását. /Hozzáfűzöm, a 2001. Évi 215-ös helyi közigazgatási törvény is kötelezővé teszi a helyi lakosok népszavazás útján való előzetes megkérdezését a közigazgatási határok megváltoztatása esetén./

A népszavazási és helyi közigazgatási törvény tehát mindkét álláspont képviselőinek elegendő jogi muníciót nyújt.

A magam részéről azt kell megállapítanom, hogy mindazok, akik az autonómiáért tenni akarnak, amellett érvelnek, hogy a román alkotmány és a népszavazási törvény lehetővé teszi az SZNT megfogalmazása szerinti népszavazás kiírását, azok pedig akik „párbeszéddel” tovább húzzák az időt, az ellenérveket hangoztatják. Ellenérveik azonban nem a romániai magyarság jogos autonómiaigényének érvényesítését segítik elő, hanem akarva-akaratlan a jelenleg nyíltan ki nem mondott román asszimilációs törekvések továbbélését támogatják.

Kíváncsi vagyok arra, hogy a szövetségi elnök hogyan fogja a romániai magyar választoknak elmagyarázni a Párbeszéd az autonómiáért című RMDSZ-es választási program és az autonómia megvalósításáért kiírandó népszavazás elutasítása közötti ellentmondást.

2004. szeptember 28. – Erdélyi Napló

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
serverhr.ro