Kronológia

Attention, ouverture dans une nouvelle fenêtre. PDFImprimerEmail

2003. április 23.-án az megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely az RMDSZ programjában is szereplő autonómia-formák megvalósítását tűzi ki célul. A Tőkés László püspök és Fejes Anzelm premontrei főapát elnökletével megalakult testületnek 31 tagja volt, köztük parlamenti és önkormányzati képviselők, polgármesterek, RMDSZ - tisztségviselők, vállalkozók, civiltársadalmi szervezetek vezetői. Az alakuló ülésen az EMNT KT elfogadja saját működési rendjét, megválasztja öttagú ügyvivő testületét.

2003. július 7.-én Gyergyócsomafalván megalakul az EMNT KT székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözlik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003-as számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát.

2003. október 12.-én a közvetlen demokrácia elvei alapján meghirdetett állampolgári közgyűléseken létrejönnek a települési székely tanácsok. Az alakuló üléseket megelőző időszakban a rendőrség zaklatja a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagjait és aktivistáit, bekísérik és több órán át fogva tartják őket, a plakátokat elkobozzák tőlük. Ilyen zaklatást kell elszenvednie Fodor Imrének, aki abban az időben Marosvásárhely alpolgármestere volt, Tőkés András és Andrássy Árpád megyei önkormányzati képviselőknek, Márton Lajosnak és Madaras Szilárdnak. Maros megye főügyésze tizenöt év börtönnel fenyegeti meg a Székely Nemzeti Tanács tagjait, anélkül, hogy tevékenységüket ismerné.

2003. október 19.-én a települési székely tanácsok – Csíkszék kivételével létrehozzák a széki tanácsokat. Csíkszék Székely Tanácsa 2008 februárjában alakul meg.

2003. október 26.-án Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtár Gábor Áron termében megalakul a Székely Nemzeti Tanács. Elnökké egyhangúlag Dr. Csapó Józsefet választják. Alakulásakor meghirdetett célja, hogy a Székelyföld autonómiáját a jog és a demokrácia eszközével vívja ki, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket.

2003. október 29.-én a román parlament felsőházának jogi bizottságában Antonie Iorgovan kormánypárti szenátor, Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezi a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, kérve, hogy a testület forduljon az ország legfőbb ügyészéhez "a Székely Nemzeti Tanács akcióival kapcsolatban". A szenátus ülésén megjelent Ilie Botos, Románia legfőbb ügyésze, s biztosította a testület tagjait, hogy az általa vezetett intézmény az ügyben "már teljesíti kötelességét" - közölte a román közszolgálati rádió.

2003. október 31.-én nyilatkozik Gabriel Oprea közigazgatásért felelős miniszter. "A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői az igazságszolgáltatás előtt felelnek, ha a szervezet alapszabályzata vagy hatásköre nincs összhangban a törvényekkel - hozzátette: "A Székelyföldi Régió létrehozását támogató személyeknek egyszer s mindenkorra meg kell érteniük, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam".

2003. november 13.-án a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Dr. Csapó József közzétette, a Székely Nemzeti Tanács által közvitára bocsátott Székelyföld-statútum román nyelvű változatát, és kijelentette, hogy a román változat alapján konszenzusra szeretnének jutni a székelyföldi románsággal.

2003. december 10.-én, miután az SZNT Állandó Bizottsága a román és a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőitől személyes találkozót kért, hogy tájékoztassa őket a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseiről, Ioan Solcanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióvezetője fogadta a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét. A megbeszélésen Csapó József elnök részletesen ismertette a Székely Nemzeti Tanács felépítését, célkitűzéseit, átadta a tanács dokumentumainak és az autonómia-statútum tervezetének román nyelvű fordítását. Ioan Solcanu újságíróknak kijelentette: elfogadhatatlannak tartja a székelyföldi autonómia tervét.

2004. december 13. Kolozsváron megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, élén Tőkés László püspökkel. A 373 küldött - a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről 156-an érkeztek – elfogadja házszabályát és megválasztja az Állandó Bizottságot. Alelnökök: Szász Jenő, Sántha Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Boros Zoltán, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc. Jegyzők: Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Borbély Zsolt Attila, Mátis Jenő, Szabó László és Hantz Péter.

2004. január 17.-én Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács, véglegesíti és elfogadja Székelyföld Autonómiájának Statútum tervezetét, amelyet március 1.-én terjesztenek Románia parlamentje elé Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró Tibor, Vekov Károly országgyűlési képviselők. A törvényjavaslatot a képviselőház március 30.-án, a szenátus június 29.-én megvitatás nélkül elutasítja.

2004. április 24.-én tartott ülésén a Székely Nemzeti Tanács népszavazás kiírására szólította fel Maros, Hargita és Kovászna megyék megyei, illetve települési önkormányzatait Székelyföld autonómiájának ügyében. A felkérés alapja a népszavazásra vonatkozó román törvény, amely kimondja, hogy a közigazgatási határok megváltoztatását célzó törvénykezdeményezések parlamenti beterjesztést az érintett lakosság véleménynyilvánító népszavazásának kell megelőznie. A törvény szerint a népszavazás kiírása ilyen esetben kötelező. Tekintettel arra, hogy Székelyföldnek, mint önálló közigazgatási egységnek a létrehozása a jelenlegi megye-határok megváltoztatásával jár, a Székely Nemzeti Tanács a törvény értelmében járt el, amely egyben a demokrácia egyetlen természetes útja is. A felkérést, az RMDSZ felső vezetésének engedve, a legtöbb önkormányzat elutasítja, vagy válasz nélkül hagyja. Tizenegy település meri kiírni a népszavazást, ám az ő döntéseiket a megyei kormánymegbízottak megtámadják a közigazgatási bíróságon, és az érvényteleníti a meghozott határozatokat. Gyergyóditró és Vargyas község helyi tanácsa fellebbez, majd a jogorvoslati lehetőségek kimerülése után az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

2004. április 28-30
. között dr. Csapó I. József, az SZNT elnöke Brüsszelbe látogatott. Az Európai Parlamentben találkozott De Heer Arie M. Oostlander képviselővel, aki legutóbb a Romániáról szóló ország-jelentéshez terjesztette be bíráló javaslatait. Az SZNT elnöke tájékoztatta az EP-képviselőt a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvényjavaslat visszautasításáról. Dr. Szájer József, a Fidesz–MPSZ képviselőjének meghívására az SZNT elnöke részt vett az EP Néppárti Frakciója magyar csoportjának ülésén, ahol a regionalizmus és a területi autonómia kérdéskörét vitatták meg.

2005. június 30.-án a Székely Nemzeti Tanács, Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét ismét a parlament elé terjesztik. Ezúttal a beterjesztők Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő. A tervezet a 2004. március 1.-én benyújtott változathoz képest módosításokat tartalmaz, többek között a parlament Törvényhozási Bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12.-én elutasítja, a szenátus elé a mai napig nem került.

2006. március 15.-én a Székely Nemzeti Tanács Székely Nagygyűlést hív össze Székelyudvarhelyre. A tömeggyűlésen 20000 ember követeli Székelyföld autonómiáját. A résztvevők közfelkiáltással egy kiáltványt fogadnak el, amely lényegében egy közösségi akaratnyilvánítás az autonómia mellett.

2006. július 18. A Gyergyóditróba összehívott Székely Nemzetgyűlés kinyilvánítja a székely nép államon belüli önrendelkezésének jogát, kijelöli Székelyföld ideiglenes határait, és felkéri Románia elnökét, kormányát és parlamentjét, hogy kezdjen haladéktalan tárgyalásokat a Székely Nemzeti Tanáccsal, Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásáról és 2006. szeptember 30.-ig írjon alá megállapodást Székelyföld autonóm státusának elismeréséről. A román hatóságok figyelmen kívül hagyták a felkérést.

2006. október 7. A Székely Nemzeti Tanács elhatározza, felkér minden székelyföldi helyi önkormányzati testületet, megyei tanácsot, polgármestert és megyei tanácselnököt, hogy a történelmi Székelyföldhöz tartozó megyékben, a Parlamentbe benyújtott Székelyföldi Autonómia Statútum-tervezet mellékletében feltüntetett településeken, írják ki a helyi népszavazást Székelyföld autonómiájának tárgyában. A pozitív válasz elmaradása arra készteti a széki tanácsokat, hogy maguk kezdjék el a nem hivatalos népszavazást. 254 település 395008 szavazatra jogosult polgárának nyílt lehetősége szavazni Székelyföld autonómiájáról. 209304 állampolgárt sikerült megszólítani, ebből 207864 mondott igent az automómiára, a nem szavazatok száma 1108 volt, érvénytelen 300. Százalékban kifejezve tehát, az igenek részaránya 99,31%, az elutasító szavazatoké 0,52%, az érvényteleneké pedig 0,14%.

2006. október 24. Lemond az SZNT elnöki tisztségéről Dr. Csapó József.

2006. november 4. Fodor Imre alelnököt, Marosvásárhely korábbi polgármesterét bízza meg az elnöki teendők ellátásával a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az ideiglenes elnök kijelenti: december közepén szervezik meg az SZNT tisztújító küldöttgyűlését, addig a széki tanácsok megvitatják az állandó bizottság által javasolt szabályzatmódosításokat, megfogalmazzák a népszavazásra vonatkozó álláspontjukat, és képviselőt jelölnek a Székely Nemzeti Tanácsba.

2007. július 11-12.-én Fodor Imre, egy háromtagú küldöttséggel Strasbourgba érkezik. A küldöttséget fogadja Hans-Gert Poettering, az Európa Parlament elnöke, aki tájékoztatót hallgat meg a székelyföldi autonómia törekvésekről, a folyamatban levő népszavazásról. Fodor Imre egyben az Európai Unió politikusainak támogatását kéri Székelyföld autonómiájának megvalósításához. Hans-Gert Poettering indokoltnak és legitimnek ismeri el az erdélyi magyarság autonómiaigényét, mint olyan demokratikus törekvést, amely nem veszélyezteti Románia területi épségét. A küldöttség találkozik Joseph Daul európai néppárti frakcióvezetővel és Brian Crowley EP-képviselővel, a Nemzetek Európájáért Unió képviselőcsoportjának elnökével.

2008. február 23. Nagy sajtóérdeklődés mellett a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében ülésezik a Székely Nemzeti Tanács. Fodor Imre beszámol a népszavazásról, ismerteti az eredményeket. A tisztújító közgyűlés a marosvásárhelyi Izsák Balázst választja elnökéül. A korábban alelnöki tisztséget betöltő Izsák Balázs 107, ellenfele, a gyergyószéki Borsos Géza 63 szavazatot kap. A SZNT határozatban értékeli a népszavazást, határozatot fogad el arra vonatkozóan, hogy Székelyföld autonómiája ügyében az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez fordul. Egy másik határozat egy nemzetközi munkacsoport létrehozására vonatkozik, amely az Európában őshonos közösségek jogainak uniós szintű szabályozását kezdeményezi.

2008. március 18. A Székely Nemzeti Tanács vezetői, Izsák Balázs elnök, Fodor Imre, Tulit Attila alelnökök, és Árus Zsolt Gyergyószéki elnök, találkoznak Markus Meckellel, a Bundestag külügyi bizottságának tagjával, ismertetik az SZNT célkitűzéseit, és arra kérik, hogy segítsen megnyerni Székelyföld autonómiájának az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének német delegációját.

2008. március 20. Németh Zsolt a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnökének meghívására a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs Budapestre érkezik. A találkozóra Tulit Attila alelnök és Árus Zsolt gyergyószéki elnök kísérik el a Székely Nemzeti Tanács elnökét. A megbeszélések során az SZNT céljairól, az együttműködés módozatairól folyik egyeztetés. Az SZNT küldöttsége ismerteti a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez címezett memorandumát.

2008. június 18. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke fogadja Budapesten az Elnöki Hivatalban a Székely Nemzeti Tanács kéttagú küldöttségét. Izsák Balázs és Tulit Attila átadják a köztársasági elnöknek a Székelyföldön szervezett, Székelyföld autonómiájára vonatkozó népszavazás eredményeit rögzítő jegyzőkönyveket, a Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentumait, ismertetik a Székely Nemzeti Tanács céljait és tevékenységét és székelyföldi látogatásra hívják meg a magyar államfőt. Sólyom László az autonómia törekvés támogatásáról biztosítja az SZNT küldöttségét, megerősíti bukaresti látogatásakor tett, az autonómiára vonatkozó kijelentését, mely szerint a kisebbségi jogok intézményei között, fontos, jogszerű és európai az autonómia intézménye, beleértve a területi autonómiát is.

2008. június 24. Luis Maria de Puig a Parlamenti Közgyűlés elnöke Strasburgban fogadja Izsák Balázst és Árus Zsoltot, akit elmondják, hogy a jelentése alapján készült 1811-es ajánlásban megfogalmazott elvek, értékek és módszerek alapján kívánják Székelyföld regionális önkormányzását megvalósítani. A maga során de Puig úr elmondja, a régiók kijelölésénél nem csak gazdasági, hanem kulturális, nyelvi, történelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Ismerteti a spanyol helyzetet, ahol a diktatúra idején erős központosítás volt, majd annak bukása után pedig három régió (Baszkföld, Katalónia és Galícia) többlet-hatásköröket igényelt, ma pedig minden régió látja és élvezi a fejlett regionalizmus előnyeit. A fogadáson részt vesz Stelian Stoian, Románia Strasbourgi nagykövete, valamint Frunda György, a Parlamenti Közgyűlés román nemzeti delegációjának vezetője.

2008. június 26. Izsák Balázs és Árus Zsolt Strasburgban Luc van den Brandeval az EU régiók bizottságának elnökével találkozik, aki egyben az ET PK néppárti frakciójának is elnöke. A küldöttség hangsúlyozza, milyen fontosnak tartják a régiók bizottságát az európai regionalizációs folyamatban, és azt, hogy ott ismerjék a székelyföldi törekvéseket. Luc van den Brande elmondja, nem lehet pontos definíciót adni a régióra, sem pontos, mérhető határok közé szorítani azokat, nem lehet általános szabályt állítani arra vonatkozóan, hogy mekkoránk kell lennie, s mennyi lakossal rendelkeznie. Számos kritériumot kell figyelembe venni, de ezek között föltétlen vezető helyen szerepelnek a hagyományok, a kultúra, a regionális identitás.

Webdesign:
Ercomp Romania
SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2008 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
ercomp.eu